2017.02.19
Hamarosan új szisztéma válthatja a 2015-től megszűnt korkedvezményes nyugdíjazási rendszert. Az egészségre kockázatos munkakörökben dolgozók kompenzációt kapnának, amely a munkavállalók és a munkaadók közös javaslata szerint több szabadság vagy akár pluszpénz is lehetne. Az új elképzelések lényege, hogy már nem egységes szabályok mentén, hanem munkahelyekre lebontva, egyedi feltételekkel lenne megállapítható az egészségre kockázatos munkavégzési körülmény.
Speciális, az egészség védelmének alapelvén nyugvó rendszer váltja hamarosan a 2015-től megszűnt, egyébként elavult feltételeket középpontba állító korkedvezményes nyugdíjat – olvasható a Magyar Idők birtokába jutott tervezetben. Alapja, hogy a korábbi, mindenkire érvényes szabályok helyett egyedi, a munkahelyek adottságait, valamint a munkakörök sajátosságait felmérve új, korszerű irányelv jöjjön létre.
A jövőbeni szisztéma a „fokozott egészségkárosító kockázattal jellemezhető munkavégzés” elnevezést kapná. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk kérdésére kifejtette: a tervezet szerint felmérnék az adott munkahelyen az egészségre ártalmas kockázati tényezőket munkavédelmi szempontból.
Ezek egy részét a munkáltatónak kötelessége kiküszöbölni, azonban vannak olyan helyzetek, amikor ez nem megoldható. Az egészségkárosító hatás definiálására, a munkahelyek felmérésére már létezik egy elfogadott protokoll, ezért a megállapodást követően a korábbi korkedvezményes nyugdíjat váltó rendszer működésére nem kell sokat várni.
Azért is fontos, hogy munkahelyi szinten kapjanak képet ezekről a helyzetekről, mert egy adott munkakörön belül is nagy eltérések lehetnek a különböző foglalkoztatóknál.
– A szakszervezeti oldal javaslata szerint azt, aki bizonyítottan olyan munkakörben dolgozik, amelyik egészségkárosodást okozhat, többletjuttatásokkal lehetne kompenzálni – mondta Mészáros Melinda. Kiemelte: a többletjuttatás tervét a munkaadói oldal is elfogadta, a részletekről még folynak az egyeztetések. Az érdekképviseletek szerint akár az egészségkárosító munkavégzési idő csökkentésével, több szabadsággal, pluszjuttatással vagy rek-reációs intézkedésekkel lehetne kompenzálni a munkavállalót. Emellett a dolgozó maga is kérhetné, hogy a hatóság megvizsgálja munkakörülményeit, illetve vélelmezett jogsértés esetén is segítséget kérhetne.
Az új szabályok betartását a munkaügyi ellenőrzések során is figyelnék a szakemberek. A legfontosabb továbbra is az, hogy a munkaadó minél inkább csökkentse az egészségkárosodást előidéző körülményeket. A Liga elnöke példaként említette: két rakodómunkás – habár ugyanazt a feladatot látja el – eltérő munkahelyen, más körülmények között dolgozik. Kitettségüket befolyásolja az adott hely infrastruktúrája, a munkaidő beosztása, a felszerelések és egyéb szempontok. Mészáros Melinda hozzátette: folytatódnak a tárgyalások a munkaadói oldallal, az álláspontok közelednek; a kormány egyelőre nem vesz részt aktívan a tárgyalásokon.
A munkavállalók és a munkaadók közös tervezetből kiderül, hogy a munkaadói oldal álláspontja szerint az egészségkárosító munkakörben dolgozók munkaideje nem csökkenhet, viszont annak egy részében más munkakörbe be lehetne vonni. Az érdekképviseletek szerint szükség esetén megvalósítható a dolgozó átképzése is, azonban a munkaadókat terhelő többletkiadásokból az államnak is részt kell vállalnia.
2016.08.09
2016-ban nyugdíjat igényelhetnek az 1953-ban született személyek, akik betöltik 63. életévüket, valamint azok a hölgyek (életkoruktól függetlenül), akik teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit.
Ebben az összefoglalómban megtalálnak minden lényeges információt az idei nyugdíjba vonulással kapcsolatban: az előfeltételek, a nyugdíjszámítás módja, a nyugdíjigénylés menete és hasonló témákban tájékozódhatnak.
Az 1953-ban született évjárat tagjainak nyugdíjkorhatára 63 év, amit 2016-ban töltenek be, így az év folyamán, a 63. életévüket betöltve igényelhetik az öregségi nyugdíjukat (ha még nem nyugdíjasok).
Emellett 2016-ban is beadhatja a kedvezményes nyugdíja igénylését az a hölgy, aki 2016-ban teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító feltételeket (legalább 40 évi jogosultsági idő, amelyből - alapesetben - legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tesz ki).
Mire kell e személyeknek figyelniük, mit kell benyújtaniuk?
Erről szól ez az összefoglalóm, amit kérem, hogy osszanak meg minden érintett barátjukkal, ismerősükkel - és persze kérjék meg őket is, hogy osszák tovább és lájkolják a NyugdíjGurut :-)
Mielőtt az öregségi teljes nyugdíj összegének meghatározására sor kerülhetne, a nyugdíjigénylőnek teljesítenie kell az öregségi nyugdíjra való jogosultság törvényi előfeltételeit, amelyek a következők:
(1) a nyugdíjigénylő a születési évének megfelelő öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte ÉS
(2) legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik (résznyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik), ÉS
(3) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a részére, nem áll biztosítással járó jogviszonyban.
E legutóbbi feltétel kapcsán fontos ismernünk a hatályos szabályozás tartalmát, amely a következő:
a nyugdíjigénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat (vagy résznyugdíjat) megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj. rövidítéssel közismert tövény) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban
sem Magyarországon,
sem - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében - Európai Unió/Európai Gazdasági Térség államaiban, ideértve Svájcot is,
sem - a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) - az adott szerződő államban
nem állhat.
Nézzük meg pontonként, mire vonatkoznak ezek a hivatkozott törvényhelyek:
Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pont: munkaviszony, közalkalmazotti viszony, közszolgálati viszony, az igazságügyben dolgozók szolgálati jogviszonya, közfoglalkoztatási viszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya, a fegyveres erők és testületek tagjainak különféle szolgálati jogviszonyai - akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás.
Tbj. 5.§ (1) bekezdés b) pont: a szövetkezet tagja, aki e minőségében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (kivéve a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot és az iskolaszövetkezeti tanuló tagot).
E két kategória esetén e jogviszonyokat a nyugdíjigénylőnek meg kell szüntetnie legkésőbb azt a napot megelőző napon, amelytől a nyugellátást a részére megállapítják!
Tbj. 5.§ (1) bekezdés e) pont: a kiegészítő tevékenységet folytatónak NEM minősülő egyéni vállalkozó
Tbj. 5.§ (1) bekezdés g) pont: a megbízási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban - összefoglaló nevén: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében - személyesen munkát végző személy (praktikusan a társas vállalkozó), ha az e tevékenységéből származó járulékalapot képező havi jövedelme eléri a minimálbér 30%-át.
Az egyéni és a társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel e személyek biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően - a törvény erejénél fogva - automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.
Fontos kiegészítő szabály: bármely életkorban szüneteltetik az öregségi nyugdíja folyósítását annak a személynek, aki közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati, állami vezetői, közszolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha e jogviszonyát megszünteti, az öregségi nyugdíja folyósítása újraindul.
A nyugdíjszámítás három alapvető műveletre épül:
1. művelet:
A nyugdíjigénylő egész életében szerzett szolgálati idejének napra pontos megállapítása.
Ezzel kapcsolatban a részletes összefoglalóimat itt olvashatják el:
Általános ismertetés a szolgálati időről:
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/szolgalati-ido-es-jogosultsagi-ido
Az 1998. január 1-je előtt szerzett szolgálati időről:
Az 1997. december 31-ét követően szerzett szolgálati időről:
A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából figyelembe vehető jogosultsági időről:
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/jogosultsagi-ido-a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz
Mit tehet az, akinek nincs meg a résznyugdíjhoz szükséges minimum 15 éve, illetve a teljes nyugdíjhoz szükséges minimum 20 éve? Ilyen esetben lehetőség nyílik a hiányzó - de legfeljebb 5 évnyi - szolgálati idő megállapodással történő utólagos megszerzésére. Erről olvassák el a következő összefoglalómat:
És mit tehet az, aki nem tudja ilyen módon sem megszerezni az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő minimumát sem? Az ilyen személy az időskorúak járadékát (szociális ellátását) igényelheti, erről a következő összefoglalóm szól (2016-ban sem változnak az igénylés feltételei):
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/idoskoruak-jaradeka-2015-ben
2. művelet:
a nyugdíjigénylő havi "életpálya"-átlagkeresetének megállapítása az 1988. január 1-jét követően szerzett kereseteiből, jövedelméből (itt következik be az évenkénti nettósítás, valamint a korábbi kereseteknek a nyugdíjbavonulás évét megelőző évhez történő valorizációja, azaz felszorzása)
3. művelet:
a törvényben meghatározott, a szolgálati idő hosszától függő nyugdíjskála alkalmazása (előtte szükség szerint a meghatározott "életpálya"-átlagkeresetet érintő degresszió)
A 2. és 3. műveletben említett nyugdíjmegállapítás részletes folyamatáról itt olvashatják el az összefoglalómat (2016-ban is ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni):
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/az-oregsegi-nyugdij-megallapitasarol-2015-ben
A nyugdíjjogosultság előfeltételeiből megállapítható, hogy két dolgot kell tennünk - a nyugdíjkorhatár betöltése mellett - a nyugdíjigény benyújtása előtt:
a) Tisztáznunk kell a szolgálati időnk hosszát (ez persze csak a közszolgálati jogviszonyok bizonyos kategóriáinak esetében kötelező, de mindenképpen célszerű megtenni). Itt jegyzem meg, hogy az 1953-ban született korosztály tagjaival NEM egyeztet hivatalból a nyugdíjhatóság, erre csak az 1955 után született személyek esetében kötelezi a törvény a hatóságot. Így az 1953-asoknak maguknak kell kezdeményezniük az adategyeztetést a később leírt módok valamelyikét alkalmazva!
b) Meg kell szüntetnünk a biztosítási jogviszonyunkat attól a naptól, amelytől a nyugdíjunk megállapítását kérjük (ez viszont kötelező, kivéve, ha egyéni vagy társas vállalkozók vagyunk).
A szolgálati idő tisztázása:
Ha úgy érezzük, hogy munkás életünk folyamán valamennyi állásunkban, tevékenységünkben a mindenkori jogszabályoknak megfelelően bejelentett jogviszonyban dolgoztunk és keresetünk, jövedelmünk után mindenkor megfizettük az előírt járulékokat, akkor célszerű kérnünk egy kimutatást a TB nyilvántartásaiban szereplő szolgálati időnkről és szerzett kereseteinkről az alábbi kérelem benyújtásával:
http://www.onyf.hu/m/pdf/feltolt/krelem_96_7.pdf
Természetesen a kérelemre megküldött határozat ellen fellebbezhetünk, ha mégsem szerepelne benne valamelyik időszak, amely szerintünk szolgálati időnek kell, hogy minősüljön.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E.§-a alapján lehetőségünk van hatósági bizonyítvány kiállítását is kérni a megszerzett szolgálati időnkről, de ha olyan szolgálati időt is szeretnénk elismertetni, amely tudomásunk szerint nem szerepel a TB nyilvántartásaiban (például korábbi érdeklődésünk eredményeként tudjuk ezt), akkor a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást a nyugdíjhatóságnak úgyis fel kell függesztenie és hivatalból adategyeztetési eljárást kell lefolytatnia. A hatósági bizonyítvány iránti kérelmet a következő nyomtatványon lehet benyújtani:
http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%202015.pdf
Ha olyan szolgálati időről is szeretnénk pontos tájékoztatást kapni, amelyet külföldön szereztünk, akkor a következő nyomtatványt kell beadnunk:
http://www.onyf.hu/m/2015/Nyilvantartas/hatsgi%20bizonytvny%20nemzetkzi%202015.pdf
Ha bármilyen időszakra vonatkozóan nem vagyunk biztosak abban, hogy a TB nyilvántartásaiban szerepel-e az adott időszakra vonatkozóan adat, vagy
- előzetes érdeklődésünk nyomán korábban már kiderült, hogy az adott időszakra vonatkozóan a TB nyilvántartásaiban nincs adat, vagy
- az előbb említett kérelemre megküldött kimutatásból vagy a hatósági bizonyítványból hiányoznak olyan időszakok, amelyek szerintünk szolgálati időnek kell, hogy minősüljenek, és a nyugdíjbiztosító nem kezdeményezett hatósági adategyeztetési eljárást,
akkor nekünk kell kezdeményeznünk a nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetési eljárást. Ezt az említett határozat, hatósági bizonyítvány elleni fellebbezéssel tehetjük meg.
Ha még nem kértünk semmilyen határozatot, akkor kérhetjük eleve a nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetési eljárás lefolytatását. Ez csak elektronikus úton, az Ügyfélkapun belépve tehető meg, az alábbiakban olvashatják el az erről szóló részletes összefoglalót és útmutatót:
http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/hogyan-egyeztessunk-szolgalati-idot
Ha az 1953-ben született Olvasóm kormánytisztviselő, akkor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kell kérnie. (Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja.) A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően - benyújtja a munkáltatónak. A kérelem ezen az űrlapon nyújtható be:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K36.pdf?rnd=0.42096390458755195
Természetesen a szolgálati idő előzetes tisztázása - a kormánytisztviselők, illetőleg a nők kedvezményes nyugdíját igénylő és egyéb közszolgálati jogviszonyban dolgozó hölgyek kivételével - nem kötelező, de nagyon ajánlatos megtenni, hogy ne a nyugdíjigény bejelentését követően derüljön ki bármilyen eltérés, amely befolyásolhatja a nyugdíjjogosultságunkat és a megállapított nyugdíjunk összegét egyaránt. Ráadásul abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítónak kell az adatainknak utánajárnia, az nagyban meghosszabbíthatja az ügyintézés idejét, mivel az adatok begyűjtésének ideje a hivatalos hatósági ügyintézési határidőbe nem számít be.
A biztosítási jogviszony megszüntetése
Miután azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat kérjük megállapítani a részünkre, nem állhatunk biztosítással járó jogviszonyban, így ezt a jogviszonyt - az egyéni és a társas vállalkozó kivételével - az ezt megelőző napra vonatkozó hatállyal meg kell szüntetnünk.
A legcélszerűbb, ha erre a munkáltatónkkal kötött közös megegyezés alapján kerül sor, amelynek során megállapodhatunk a felmondási időnkről, ezen belül a munkavégzés alóli mentesítés idejéről, az esetleges végkielégítés mértékéről, a szabadságmegváltásról és így tovább.
Miután jogviszony-típusonként eltérnek a jogviszony megszüntetésére vonatkozó lehetőségek, erről több posztomban külön is szóltam, ha böngészi a NyugdíjGuru oldalamat, megtalálja ezeket a posztokat is.
A nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos szabályok miatt ideidézem az erről szóló külön összefoglalómat:
Mindezek után felkészülten nyújthatjuk be a nyugdíj iránti igényünket az alábbi űrlapon:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K02.pdf?rnd=0.8464726593811065
Célszerű a kérelem beadását megelőzően összegyűjteni és a kérelemhez becsatolni eredetiben az alábbi személyes dokumentumainkat, ha nincs a kezünkben az adott időszakra vonatkozó határozat (az eredeti példányokat a hatóság az elbírálást követően visszajuttatja nekünk, miután illetékmentesen szükség szerint fénymásolatot készít róluk a TB nyilvántartás számára):
a) főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,
b) katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,
c) a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
d) ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
e) bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-, illetve jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
f) mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv az 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
g) egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,
h) kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,
i) munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
j) az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulékköteles keresettel, jövedelemmel,
k) az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
l) a megyei vagy fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az igazolása a táppénz vagy egyéb egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának időtartamáról, 1997. december 31-ét megelőző időtartamra csak abban az esetben, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel.
Ezeket az okiratokat nem kell becsatolni, ha a szolgálati időről és a nyugdíjjárulék alapját képező keresetekről szóló határozat lefedi az érintett időszakot - és a határozattal a nyugdíjigénylő is egyetértett.
Érintett kedves Olvasóim tanulmányozzák az alábbi összefoglalóimat e témakörben:
Megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülőknek:
Korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülőknek:
Ők olvassák el az erről szóló összefoglalómat:
Minden érintett hölgy Olvasómnak és minden 1953-ban született Olvasómnak sikeres ügyintézést és boldog, egészséges nyugdíjas éveket kívánok!
És persze ha hasznosnak találták ezeket az összefoglalóimat, akkor osszák meg minél több ismerősükkel, és kérjék meg őket is, hogy lájkolják a NyugdíjGurut és olvassák a NyugdíjGuru News portálomat :-)