EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. Vasas Szakszervezete

Üdvözöl téged az EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. Szakszervezete, keresgélj bátran kedvedre. Érezd jól magad!

Nyugdíj 2014

 

Akár 80 évesen is lehet napi 8 órában dolgozni

Dolgozó nyugdíjasok: itt vannak a járulékfizetés részletes szabályai

 2014.04.06

 Sokszor felmerül az a kérdés, milyen járulékokat kell fizetni akkor, ha a nyugdíjas dolgozik. Az alábbiakban összefoglaljuk a foglalkoztatott és a vállalkozást folytató nyugdíjasok járulékfizetését.
      A nyugdíjasok foglalkoztatása esetében el kell különíteni a sajátjogú nyugdíjasokat és a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjas nőket és a korhatár előtti ellátásban részesülőket.
 
  Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki öregségi nyugdíjat vagy rehabilitációs járadékot kap, illetve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

   A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor sem korhatár, sem jövedelemhatár, sem munkaidőben történő korlátozás nincs (kivétel ez alól a közszféra). Azaz, ha valaki 80 évesen is alkalmas arra, ahogy adott munkát elvégezzen, akkor munkaviszonyban, akár napi 8 órában is dolgozhat, mindenféle jövedelemkorlát nélkül.

Munkaviszony

  A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, továbbá a nyugdíjasnak munkabére alapján le kell rónia 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel – csakis ekkor –, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni. A saját jogú nyugdíjasnak egyáltalán nem kell megfizetnie a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot.

  Azaz bruttó 100 ezer forint munkabér esetében 10 ezer forint nyugdíjjárulékot és 4 ezer forint természetbeni járulékot kell fizetni. Az ez esetben 3 ezer forintos pénzbeli járulékot pedig csak akkor kell megfizetni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel.

   Más a helyzet a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők és a korhatár előtti ellátottak esetében. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az ő munkavégzésükre az a szabály érvényesül, hogy amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a tizennyolcszorosát, 2014-ben ez 101 500 x 18 = 1 827 000 forint), a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

   Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig, szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást.

   A munkaviszony esetében fontos tudni azt is, hogy az 55 év feletti munkavállaló – aki természetesen lehet nyugdíjas is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Vállalkozási jogviszony

   Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

   A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A járulékfizetési kötelezettségeket összevetve megállapítható, hogy a kiegészítő tevékenység alapján történő fizetés a legkedvezőbb járulékfizetés.

  A nyugdíjjárulékot

– a társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
– az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét,
– átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem,
– az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó pedig az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka

után fizeti meg. 


   Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a kivett jövedelemtől független.

   Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózók tételes adóját (kata) választja, akkor kisadózóként havi 25 000 forint tételes adót kell lerónia, amivel eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségének is.

Járulékfizetés többes jogviszonyban

   Ha egy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonyban is dolgozik – amely több munkaviszonyból is összeadódhat –, akkor a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha a kiegészítő tevékenységet egyidejűleg több jogviszonyban is folytatja a vállalkozó, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

   Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyben kisadózó vállalkozóként is dolgozik, akkor kisadózóként 25 000 forint tételes adót fizet, míg a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásában – ha vesz ki jövedelmet – csak 10 százalék nyugdíjjárulék terheli. Ez esetben a 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot azért nem kell megfizetni, mivel a kisadózó vállalkozások tételes adója mentesít a járulékok, köztük az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség alól.

  Végezetül érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérheti a nyugdíjbiztosítótól, nyugdíját (nyugellátását) foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növeljék meg. Azaz növelésre nem automatikusan, hanem csak akkor kerül sor, ha ezt a nyugdíjas magánszemély a nyugdíjbiztosítótól írásban benyújtott nyomtatványon kérelmezi.

Nyugdíjemelés: lesz-e novemberben?

 

 
2013.09.10
 

 

A korábbi években ilyentájt már javában számolgatták a nyugdíjasok és érdekképviseleti szervezeteik, hogy mekkora kiegészítő emelés várható novemberben. Az idén nagy a csönd. Miért?

 

A nyugdíjakat jellemzően január 1-jén emelik, ez jelenleg kizárólag a tárgyévre tervezett inflációtól függ; a költségvetési törvényben elfogadott fogyasztóár-index mértékével növelik az ellátásokat. Ennek alapján idén január 1-jétől 5,2 százalékkal nőttek a járandóságok.

 

A nyugdíjasok hozzászoktak ahhoz, hogy novemberben pótlólagos nyugdíj-emelésben részesülnek. Ezt a társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvény szerint akkor kell megtenni, ha a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai alapján kalkulált nyugdíjemelési mérték legalább 1 százalékponttal meghaladja a januárit. Ilyenkor az emelési különbözetet novemberben, januárig visszamenőleg megkapják a nyugdíjasok. Ha a KSH által utóbb kalkulált emelés és a januári növelés közti különbség kisebb 1 százalékpontnál, akkor az egész évre felszorzott többletet egy összegben utalják-postázzák a novemberi járandóságokkal együtt, de már a havi különbözettel növelt összeg lesz a következő évi emelés alapja.

Januárban és novemberben is csak azokat a nyugdíjakat kell növelni, amelyeket még az előző évben állapítottak meg.

A KSH minden évben az I-VIII. havi inflációs adatok alapján végzi el kalkulációit. Az augusztus havi fogyasztói árindex a szeptember 10-én kezdődő héten lesz ismert. Azt viszont tudni, hogy január és július között mindössze 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján pedig ennél is alacsonyabb, 1,5 százalék volt az infláció.  A nyugdíjasok kiadásaiban másokéhoz nagyobb súlya van a háztartási energiának, a rezsinek, ezek fogyasztói ára az év első hét hónapjában 6,8 százalékkal csökkent.

Összességében tehát az infláció és a jogszabály nem indokolja a nyugdíjak novemberi emelését, hiszen a januári 5,2 százalékkal még túl is teljesültek az előírások. Más kérdés, hogy a nyugdíjasok tábora mindenkor meghatározó szavazóbázis az országgyűlési képviselői választásokon.  

 

Nyugdíj? Takarékosság? Megéri?

 

2013 05.10.

 

A magyarok 72 százaléka úgy gondolja, nem lesz elég az állami nyugdíja ahhoz, hogy tisztességesen megéljen idős korában. Ennek ellenére a bankszámlával rendelkező lakosság mindössze 11 százaléka tervezi, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire - derül ki a legfrissebb OTP Öngondoskodási Indexből. Erről az ellentmondásról is kérdeztük Kovács Antalt, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét.

Közhelynek számít, hogy a magyarok nem tudnak spórolni. Ezt az állítást az Öngondoskodási Index is alátámasztja?

   KA.:Fontos hangsúlyozni, hogy a spórolás és a megtakarítás két külön fogalom. Az ember spórolhat például a villanyszámlán, ha lekapcsolja a villanyt, a bevásárláson, ha akciós termékeket vesz. Az ilyenkor megmaradó összeget azonban érdemes okosan kezelni. A megspórolt pénz egy részét mindig tegyük valamilyen megtakarítási formába. Az Öngondoskodási Index nem a spórolást, hanem a megtakarítási hajlandóságot és aktivitást méri.

   A megtakarítás egyik legnagyobb hátráltatója a tudatos pénzügyi tervezés hiánya. Ha konkrét célokra takarékoskodunk, akkor kevésbé költjük el a pénzünket másra. Az Öngondoskodási Indexből jól látható, hogy a tavaly őszi mélypont után emelkedett azok aránya, akik a következő hónapra, vagy a jövő évre pénzügyi tervet, vagy számítást készítenek. További pozitív eredmény, hogy tavaly ősz óta 43-ról 50%-ra nőtt azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen banki vagy pénzpiaci megtakarítással.

   A következő, fél év múlva esedékes kutatásból kiderül, hogy valós trendfordulóról beszélhetünk-e a hazai öngondoskodási állapotokban, vagy a most mért változások csupán átmenetiek.

   Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy a magyarok jelentős része egyik hónapról a másikra él?

   Az Öngondoskodási Indexből kiderült, hogy ma az emberek fele nem képes a havi bevételéből félretenni. Ez többek között egy olyan tényező, amely hátráltatja az öngondoskodás hazai elterjedését. A válságnak azonban van pozitív mellékhatása is. Egyre több ember ismeri fel a saját felelősségét a jövője anyagi biztonságával kapcsolatban. Ez az attitűd - ami a nyugati országokban régóta természetes - egyre többeket sarkall a tudatos megtakarítás elindítására. Bár sok esetben még csak a szándékokban látszik mindez, a kívánt változást nem lehet enélkül elérni.

   Az Öngondoskodási Index folyamatosan csökkent az elmúlt években. A legfrissebb mutató viszont már javulást mutat. Minek köszönhető ez?

   A korábbinál többen rendelkeznek valamilyen pénzügyi öngondoskodási formával, részben ennek tulajdonítható, hogy a felmérés három éves történetében most először javult az érték. Elsősorban a banki és pénzpiaci megtakarítással rendelkezők aránya nőtt érzékelhetően. Másrészt az elmúlt hónapokban növekedett a megtakarítást tervezők száma is, legyen szó a következő hónapról, vagy akár a hosszú távú tervekről. Szintén emelte az Index értékét, hogy nőtt a váratlan helyzetre félre tett tartalékkal rendelkezők aránya is, jelenleg az emberek mintegy negyedének, 24%-ának van kimondottan ilyen célú megtakarítása.

   Megdöbbentő, hogy aki félre tud tenni, azok közül is sokan otthon tartják a pénzüket. Ez nem a legjobb megoldás, hiszen a nehezen megspórolt pénz a párnacihában nem fial. Mégis miért döntenek így az emberek? Nem bíznak a bankokban?

   Beszédes adat, hogy azok körében, akik kizárólag otthon tartják a megtakarításukat, kimutathatóan alacsonyabb az Öngondoskodási Index értéke. Sokan mégis ezt érzik a legbiztonságosabb megoldásnak, miközben pont az ellenkezője igaz: az otthon tartott pénz nem hoz kamatot, így veszteséget termel a tulajdonosának, továbbá kockázatos is, hiszen elveszhet, ellophatják. A megtakarított pénz legbiztosabb helye a bankban van, ahol hozamot termel és semmi baja nem történhet.

   Nem túl kedvező tendencia az sem, hogy aki eljut odáig, hogy nem otthon, hanem bankban tartja a pénzét, az is csak a folyószámláján parkoltatja, minimális kamat fejében. Ez jó a banknak, de nem jó az ügyfélnek. De akkor mégis miért van ez így?  

   Az emberek többsége főleg abban a termékben, szolgáltatásban bízik, amit ismer. A banki termékválasztékból a folyószámla a legismertebb és legelterjedtebb. A bankban megtakarítók 46 százaléka folyószámlán tartja a pénzét, míg a lekötött betét használatának aránya ennél alacsonyabb, 35 százalék. Dolgoznunk kell azon, hogy ez megváltozzon, hiszen közös érdekünk, hogy ügyfeleink a céljaiknak, lehetőségeiknek legmegfelelőbb termékeket válasszák.

   A folyószámlán tartott pénz könnyebb felhasználhatóságot biztosít, ami érték az ügyfelek szemében. Jól látszik, hogy vannak olyan, elsősorban rövid- és középtávú célok, amelyeket tipikusan a folyószámlán tartott pénzből finanszíroznak az emberek. Az edukáció fontosságát azonban itt is hangsúlyozni szeretném, mert számos, hasonlóan rugalmas hozzáférésű, de jobban kamatozó lehetőséget kínálunk ügyfeleink részére. Érdemes ezeket is megismerni, igénybe venni.

   A felmérésükből kiderül, hogy a tudatosan takarékoskodók is rövid távú célokra (ruházkodás, nyaralás) tesznek félre, azaz egyértelműen az Élj a mának elv szerint élnek. Ön szerint ennek a gondolkodásmódnak milyen veszélyei vannak?

   Az aktuálisan jelentkező, kézzel fogható igények kielégítése gyakran égetőbbnek tűnő feladat, mint a hosszú távú pénzügyi célok megvalósítása. Azt azonban ismét hangsúlyozom, hogy a takarékoskodási célok megfogalmazása nagyban segíti azok elérését. Már a kisösszegű, folyamatos megtakarítás is egyre közelebb visz céljainkhoz, a lényeg pedig sok esetben nem is az összeg nagysága, vagy az elérni kívánt cél, hanem maga a takarékoskodási szemlélet.

   A kutatás talán egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy már az ügyfelek 72 százaléka nem bízik benne, hogy elég lenne az állami nyugdíj a tisztességes megélhetéshez. Ehhez képest viszont meglepően kevesen tesznek is valamit azért, hogy időskorukban gondtalanul élhessenek. Mennyire hajtja előre ez a felismerés a takarékoskodókat és milyen folyamatokat indított el ez?

   Az időskori nyugdíj az egyik legkézenfekvőbb jövőbeni pénzügyi kihívás. Ez a kérdés a legtöbb embert foglalkoztatja. Furcsa kettősség az, amire a felmérésünk is rámutat, hogy miközben az emberek kétharmada azt vallja, kizárólag az állam feladata a tisztességes öregkorról való gondoskodás, háromnegyedük szerint mégsem lesz elég majd az állami nyugdíj. A többség tehát tisztában van vele, hogy saját feladata is az időskori anyagi biztonság megteremtése. Jó hír, hogy azok közül, akiknek még nincs ilyen célú megtakarítása vagy befektetése, minden ötödik ember úgy tervezi, hogy elkezdi a spórolást a nyugdíjas évekre.

   A felismerés már adott, a kérdés inkább az, hogy az egyéni felkészülésre való hajlandóság mikor terjed el még jobban.

   Többen vannak olyanok, akik szerint a magánnyugdíjpénztári befizetések államosítása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma az emberek 82 százalékának semmilyen félre tett pénze nincs, amit öreg korában fel tudna használni. Változott ez valamit az elmúlt időszakban?

    Jelenleg 36% azok aránya, akik terveznek, vagy már birtokolnak is olyan hosszú távú befektetést, aminek majd öregkorukban látják hasznát. Vagyis minden harmadik ember már legalább a felismerésig eljutott, és sokuk konkrét lépéseket is tett. Ezt az arányt bíztatónak látom, mivel 5%-os javulást jelent a fél évvel ezelőtti méréshez képest.

   Mennyit tegyen félre, és pénzét mibe fektesse egy pályakezdő fiatal, ha el akarja kezdeni a nyugdíjra való felkészülést?

   Ahogyan a célok is egyénenként különböznek, úgy a megtakarításoknak is egyénre szabottnak kell lennie. Könnyebbséget jelent, ha az ember tisztában van vele körülbelül, melyik életkorban milyen célokat szeretne elérni, és annak hozzávetőlegesen mekkora költségigénye lesz. Ennek tudatásban már lehet tervezni, és akár többféle, eltérő kockázatú és futamidejű megtakarítási terméket is igénybe vehet. Az ideális megtakarítási forma kiválasztása nem egyszerű folyamat. Bár nincs általános recept, egy szakértő sokat tud segíteni abban, hogy a különböző célokhoz igazodó befektetések esetében mekkora várható hozammal számolhatunk és milyen hosszú időre tervezzünk. Egy ökölszabály van: a megtakarítást minél korábban el kell kezdeni.

   Kik tudnak ma félre tenni, ők milyen időtávra teszik és végül mire költik el az így felhalmozott összeget?

   Számos szempont van, amely alapján felosztható a már valamilyen öngondoskodási formával bíró, vagy azt tervezők csoportja. Egyik ilyen megállapítás például, hogy a magasan képzettek, a középkorúak és a tehetősebbek körében hagyományosan elterjedtebb az öngondoskodás. Az egyedi célok sokrétűségéről már esett szó, összességében az utazás, a lakáskorszerűsítés, a családtagok támogatása, a tanulás és néhány rövid távú cél a jellemző.

   Mit tanácsol annak, aki úgy látja az anyagi helyzetét, hogy még ha agyon ütik se tud félre tenni egy forintot se, hiszen már a fizetése kézhez vétele után minden elmegy a rezsire és megélhetésre?

   Spórolással, azaz kis odafigyeléssel szinte minden háztartás képes havi pár ezer forintot félretenni. A megspórolt pénzt pedig érdemes megtakarítani. A megtakarítást is lehet állandó költségként kezelni. Ilyen esetben mindig azt javaslom, hogy ne hónap végén próbáljon meg az ember félretenni a maradékból, hanem a fizetés után azonnal kösse le, utalja el a megtakarítani szánt összeget, mintha egy rezsiszámlát fizetne be. Legyen a megtakarítás is egy állandó „kiadás”. Akár havi pár ezer forinttal is sokat tehetünk azért, hogy könnyebben úrrá legyünk a váratlan helyzeteken. Havi 5-10 ezer forint félrerakásával például három év alatt akár 3 havi rezsi és egyéb kiadásokra elegendő tartalékot is összegyűjthetünk, 10 év alatt pedig 1,5-2 millió forintot is felhalmozhatunk.
 

 

Nem lesznek változások a nyugdíjrendszerben.

 

2013.02 17.

 

Az átalakításokkal a jelenlegi nyugdíjrendszer kevesebbe kerül, mint két éve, a kormányzat nem tervezi annak további módosítását - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a.

Asztalosné Zupcsán Erika kifejtette: a mai trendek mellett 2030-ban kerül majd annyiba a nyugdíjak kifizetése, amennyibe 2010-ben. Ha a fenntarthatóságnak ez a folyamata nagyobb gazdasági teljesítménnyel párosul, akkor a demográfiai nehézségeket is lehet ellensúlyozni.

„A kormányzat további rendszerbeli változást már nem tervez, és nincsenek is erre vonatkozó munkálatok a minisztériumban" - fogalmazott.

A nyugdíjszerű ellátásokat is figyelembe véve hárommillió nyugdíjasról beszélhetünk, ténylegesen azonban 2,7 millió a nyugdíjasok száma, ám ennek alig több mint a fele – mintegy 1,4 millió – szerzett saját jogon öregségi nyugdíjat - mondta a  helyettes államtitkár. Hozzátette: a kormány egy átlátható rendszert hozott létre, amelynek része a saját jogon szerzett öregségi nyugdíj, a hozzátartozói jogosultság révén kapott özvegyi nyugdíj, illetve az árvaellátás, a nők pedig alanyi jogon negyvenévi jogosultsági idő után nyugdíjba mehetnek. A fontos változások közé sorolta azt is, hogy a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít a szolgálati időbe.

Kiemelte, a statisztikák azt mutatják, hogy ma Magyarországon meg lehet élni a nyugdíjból, hiszen százezer forint az átlagos nyugdíj, az átlagkereset pedig százharminc-száznegyvenezer forint. Ebből az is következik, hogy a szegénységi kockázat elsősorban nem a nyugdíjasokat érinti.

 

 

 

Az előrehozott nyugdíj megszűnt, de van korhatár előtti

 

2013. 02. 15.

 

 

 

Egyik olvasónk érdeklődött a nyugdíjazással kapcsolatban arról, hogy bár az egyik újság megírta: 2014 év végéig megmarad a korhatár előtti ellátás, akkor miért mondták neki a nyugdíjintézetnél, hogy január 1-től megszűnt?

 

 

 

Az Országgyűlés a 2012. január elsejétől megszüntette az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának lehetőségét – tájékoztatott a Somogy Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága –, ám átmeneti időre, és egy szűkebb jogosulti körre bevezette a korhatár előtti ellátást, amely törvényben meghatározott esetekben állapítható meg. 

A nyugdíjbiztosítási igazgatóság arról is tájékoztatott, hogy ügyfélszolgálatukon igyekeznek az ügyfelek részére személyre szóló tájékoztatást adni. – Ez fordulhatott elő az olvasó által felvetett esetben is – közölték. – Valószínűsíthető, hogy ő nem jogosult a korhatár előtti ellátásra, rá vonatkozóan megszűnt a korhatár előtti ellátás megállapításának lehetősége. Ugyanakkor általánosságban nem szűnt meg a korhatár előtti ellátás. A jogalkotó a korkedvezményt szerzett személyek esetében módosította a korkedvezmény szerzésének lehetőségét 2014. december 31-ig. 

 

 

 

http://www.onyf.hu/

 

Mi lesz a rokkantsági ellátással?

 

2012 11. 19.

 

A 300 ezer rokkant döntő többsége kikerülhet a rokkantsági ellátásból, mivel egy Matocsy György által jegyzett javaslat szerint megszűnik a jogosultsága annak, akit rehabilitálhatónak minősítenek a szakértők. Márpedig szinte mindenki ilyen 

   A jövőben megszűnhet a rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőként való    nyilvántartásának lehetősége. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében parlament elé kerülő törvénymódosító javaslat szerint a felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet, akinek foglalkoztatása rehabilitációval sem helyreállítható, vagyis nem felel meg a „munkára képes és kész” jogszabályi követelménynek. „A rehabilitációs ellátásban részesülők, akik vonatkozásában a szakvélemények arról szólnak, hogy rehabilitációval viszszavezethetők a munkaerőpiacra, álláskeresőként nem vehetők nyilvántartásba, együttműködniük is a rehabilitációs hatósággal kell. Tekintettel arra is, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőre jövedelemkorlátok vonatkoznak, álláskeresőként való nyilvántartása nem indokolt” – áll az előterjesztésben.

   „Vagyis nem kaphat rokkantellátást, aki a szakértők szerint rehabilitálható, márpedig az esetek döntő többségében a szakhatósági véleményén szerepel ez a szó. Pár ezren vannak a 300 ezerből olyanok, akiknek egészségügyi állapotát annyira súlyosnak ítélik, hogy fel se merüljön újbóli munkába állása” – mondta lapunknak Demeter Éva, az „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoport vezetője.

   „A rokkantak papírjára a legtöbb esetben az is oda van írva, hogy például rehabilitálható ugyan, de komplex rehabilitációja egyéb szempontok miatt nem javasolt. A javaslat alapján ők is elesnek az ellátástól. A rehabilitációs ellátás feleharmada a rokkantsági nyugdíjnak, és szociális ellátásnak minősül, ami amúgy is bármikor csökkenthető, vagy elvonható” – sorolta a gondokat Demeter Éva.

   Az érintettek most az Alkotmánybíróságban bíznak. Az egyszer már elhalasztott döntés november végére várható. Az alapvető jogok biztosa még júliusban fordult a testülethez a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása miatt. A biztos megállapította, a jelenlegi eljárás sérti az emberi méltósághoz, a tisztességes eljáráshoz és a szociális biztonsághoz való jogot. Az átalakításakor nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása miatt sérül az esélyegyenlőség elve – mondta ki Szabó Máté.

A rokkanthadművelet állásáról

   A rokkanthadművelet az Orbán-kormány egyik legtipikusabb, kudarcot kudarcra halmozó vállalkozása: a nagy dérrel-dúrral beharangozott intézkedéssorozat hátrányos helyzetű emberek tízezreit lökte még lehetetlenebb körülmények közé, viszont a remélt kiadáscsökkenés messze elmarad a várakozásoktól.

  A hadművelet a lélektani hadviselés szabályainak megfelelően a közvélemény megdolgozásával kezdődött: 2011 elején a jobboldali sajtó megrajzolta a társadalmon élősködő rokkantnyugdíjas figuráját, akinek kutya baja, csalással, orvosok lefizetésével jutott ellátáshoz, ráadásul a nyugdíj mellett még feketén dolgozik is. A Széll Kálmán-terv ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Magyarországon rendkívül negatívan hat a foglalkoztatásra a rokkanttá nyilvánítás rendszerét körülvevő számos csalás és visszaélés. A következmény: régiónk többi országához képest hazánkban kétszeres a rokkantak aránya. Ekkora különbséget semmilyen valóságos körülmény nem indokol, nincs tehát ennyi magyar ember, aki ne tudna valamilyen betegség vagy fogyaték miatt munkát vállalni.” Ebben az volt a csúsztatás, hogy a nyilvántartott rokkantak fele már túl volt az öregségi nyugdíjkorhatáron és csak a statisztikai besorolás szerint számított megváltozott munkaképességűnek.

   A propaganda annyira sikeres volt, hogy végül a kormány saját maga is bedőlt neki: erre az évre 88 milliárd forintnyi költségvetési megtakarítást remélt az intézkedések nyomán. Már akkor akadtak kritikus hangok, amelyek szerint nem reálisak a kormány számításai, már csak azért sem, mert ennyi rokkant felülvizsgálatát a rendelkezésre álló idő alatt képtelenség elvégezni. Most is, mint annyiszor, megint csak a kritikusoknak lett igazuk; a program az eredeti tervekhez képest több évet csúszni fog. Felülvizsgálatra végül is csak az 55 évnél fiatalabb leszázalékoltakat kötelezték, ők összesen 195 ezren vannak. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) az idén szeptember végéig csak mintegy 34 ezer fogyatékkal élő felülvizsgálatát tudta elvégezni, pedig elvileg ennél gyorsabb tempóra is képes lenne, hiszen például 2010-ben 92 ezer leszázalékoltat minősített. A jövő év végéig jelentősen fokoznia muszáj az iramot, mert addig 110 ezer rokkant egészségi állapotáról kell még ítéletet mondania.

   A kormány a felülvizsgálattal hármas célt akar elérni: egyrészt ki akarja szűrni a rendszerből a nem odavalókat, a maradókat pedig két részre osztja: olyanokra, akiknek az állapotában nem várható pozitív változás és olyanokra, akik rehabilitálhatók, tehát van remény arra, hogy – kormányzati megfogalmazás szerint – visszavezethetőek legyenek a munka világába. Az eddigi felülvizsgálatok nyomán a rokkantak 12 százalékának szüntették meg a járandóságát, 60 százalékukról kiderült, hogy nem várható javulás az állapotukban, tehát továbbra is a korábbi ellátást kapják, és 28 százalék került a rehabilitálhatók kategóriájába. Az utóbbiak pénze drasztikusan csökkent, a korábbi átlagosan 75 ezer forint helyett 30 ezret kapnak havonta. A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy ezzel is ösztönözzék őket az elhelyezkedésre. Miközben nem olyan egyszerű az elhelyezkedés. Még akkor se, ha a kormány által kiadott rehabilitációs kártyák tulajdonosainak alkalmazásával kedvezmény jár a munkáltatóknak: nem kell fizetniük a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a minap diadalmasan jelentette ugyan, hogy már 6400-an éltek a rehabilitációs kártya nyújtotta elhelyezkedési lehetőségekkel, de ez csak azok számára jelent pozitívumot, akik nincsenek tisztában a számokkal. Hiszen eddig mintegy 64 ezren kaptak rehabilitációs kártyát, tehát csak a tizedük tudott elhelyezkedni, a többiek a korábbihoz képest felére-harmadára csökkent ellátásukból kénytelenek tengődni.

   Katalinnak előrehaladott sclerosis multiplexe (gyógyíthatatlan, izomsorvadással járó idegrendszeri betegsége) van, és számos más betegsége mellett agyi infarktuson is átesett már. Az 50 éves asszony alig tud beszélni, komoly egyensúlyzavarokkal küzd, jobb keze teljesen erőtlen, alig mozog, öltözködni, fürdeni önállóan nem tud és a látása is rossz. 1996-ban 67 százalékos munkaképességcsökkenéssel százalékolták le, majd 2002-ben 100 százalékkal. Az első felülvizsgálatok után, 2009-től ez év tavaszáig 86 százalékos rokkantnyugdíjon volt. Most viszont a szakértők 32 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, azaz munkavállalás szempontjából egészségesnek számít. 40 és 69 százalék közötti mértékben az illető rehabilitálhatónak minősül.

   Ami a kiadások tervezett csökkenését illeti, szintén kudarcról számolhatunk be: nem sikerül tartani a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra idén előirányzott 342 milliárd forintot. Az év végére 10 milliárd forintos túllépés várható. A túlköltekezés hivatalos magyarázata az, hogy lassan halad a felülvizsgálat.

 

A korengedményes nyugdíj újbóli bevezetését javasolja az MSZOSZ 

 

2012 10.25.

 

A korengedményes nyugdíj jogintézményének újbóli, átalakított formában történő bevezetését javasolja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), kiemelve, hogy ez elsősorban foglalkoztatáspolitikai eszköz, és a nyugdíjkasszát sem terhelné meg.

    Kiss Béla, a szakszervezet ügyvivője csütörtökön sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a 2011. december 31-ig működött korengedményes nyugdíj az államnak nem került pénzébe, mivel a nyugdíj összegét a munkáltató előre, egy összegben megfizette a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak, amely havi rendszerességgel fizette azt a volt munkavállalónak.

    A munkáltató által fizetendő nyugdíj attól függött, hogy az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt mennyi idővel vették igénybe a korengedményes konstrukciót - fűzte hozzá az ügyvivő.

    Kiss Béla kiemelte: az MSZOSZ tárgyalásokat kezdeményez a témában, és el tud fogadni egy intézményi keretet, ahol a nyugdíjrendszer helyett a foglalkoztatás rendszerében, a nyugdíjkassza helyett például a foglalkoztatási alap kezelésében megvalósítva - ezáltal ténylegesen is a foglalkoztatáspolitika eszközeként alkalmazva - működtetnénk tovább a korengedményt.

    A munkavállalói oldalon konszenzus van abban, hogy ez az új elképzelés, amely egy új intézményi környezetbe helyezné a korengedmény lehetőségét, egyúttal megoldaná a kormányzati szakértők azon problémáját is, hogy a korengedmény, mint „nyugdíj" rontja a nyugdíjstatisztikákat, lefelé húzza a korcentrumot, és ellentétes a kormányzat profiltisztítási politikájával - jelezte az ügyvivő.

    Az MSZOSZ azt javasolja, hogy a korábbi három helyett öt évvel az irányadó nyugdíjkorhatár elérése előtt is meg lehessen állapodni a munkáltatóval a korengedményben.

    Kiss Béla kifejtette: a jogosultaknak két megoldás közül lehetne választani az MSZOSZ javaslata szerint. Az egyik a rendelkezési állományba helyezés lenne. Ez azt jelenti, hogy megmarad a határozatlan idejű munkaszerződés, a munkavállalót pedig passziválnák, de a gazdasági helyzet változása, a verseny okozta kényszer, vagy egyéb rendkívüli ok miatt időszakosan újra aktív állományba helyezhetné a munkáltató. A passzív időszakban az ellátás havi összegének alapja a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne.

    Másik lehetőségként a foglalkoztatói állományba helyezést javasolja a szakszervezet; ez esetben megszűnne a munkaszerződés, az ellátás havi összegének alapja pedig szintén a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne - mondta az ügyvivő.

    Elmondta, hogy a bányásznyugdíjjal együtt 2011-ben 15.000 ember kapott korengedményes nyugdíjat.

    Kiss Béla szólt arról is, hogy az MSZOSZ a korkedvezményes nyugdíj továbbvitelében is partner, főképp mert ennek pénzügyi fedezete is adott. Korkedvezményes nyugdíjat az kaphat, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre az általánosnál nagyobb veszélyt rejtő munkát végez.

    Az ügyvivő hangsúlyozta, hogy a korkedvezmény továbbviteléről december 31-ig kell dönteniük az illetékeseknek. Elmondta, hogy idén a munkaadók 13 százalékos többletjárulékot fizetnek a korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörökben dolgozó munkavállalók után, de a jogszerzési lehetőség 2012 végén megszűnik.

    Az MSZOSZ szerint a jogosultság szerzett jog az eddigi, korkedvezményre jogosító munkaköröket - például bányász - illetően, és az érdekképviselet partner abban, hogy bizonyos átalakítások után továbbvigyék a korkedvezményt - jelezte Kiss Béla. Hozzáfűzte, hogy évente átlagosan 40 ezer munkavállaló részesül korkedvezményes nyugdíjazásban; ennek pénzügyi fedezete a jövőben is biztosítható.

    Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának múlt héten elfogadott, a korkedvezmény átalakítására vonatkozó állásfoglalása szerint biztosítani kell, hogy a munkáltatói kockázatértékelés egységes elvek és szabályok alapján történjen, emellett egy munkáltatótól független szakmai kontrollra is szükség van - fejtette ki Kiss Béla.

    Hozzáfűzte: az új rendszer tehát nem munkakör alapú lenne, hanem a kockázatok meghatározásán alapulna, és a munkahelyi ártalmak felszámolására ösztönözné a munkaadókat. 

 


 

 

 

Nyugdíjemelés visszamenőleg! 

 

2012 10 15.

 

Átlagosan havi 1488 forinttal, 1,6 százalékkal emelkednek november elsejétől januárig visszamenőlegesen a nyugdíjak és egyes szociális ellátások, vagyis novemberben mintegy 15 ezer forint pluszt kapnak az érintettek. A januárban végrehajtott 4,2 százalékos emeléssel együtt éves szinten 5,8 százalékos volt a növekedés. Jelenleg Magyarországon csaknem 2,9 millióan részesülnek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, az év eleji adatok szerint átlagosan havi 93 112 forintban 
 
  Kifejezetten nyugellátást mintegy 2,2 millióan kapnak, nekik átlagosan 99 ezer forintot utal havonta a nyugdíjfolyósító. Az év közbeni nyugdíjemelést törvény írja elő, ha az infláció magasabb, mint azt korábban várták.  Őszre a kérdés már csak az emelés mértéke volt, különösen, hogy annak kiszámításánál figyelemmel lesznek-e a nyugdíjas fogyasztói kosárra. Ennek azért van jelentősége, mert ha az idősek fogyasztásában nagyobb súllyal megjelenő termékek és szolgáltatások az átlagosnál jobban drágulnak, akkor őket az átlagosnál jobban sújtja az infláció.
 
   2010 óta ez általában így is történt döntően az élelmiszerek árának folyamatos és jelentős emelkedése miatt. 2011-ben összességében ugyan csak öt tized százalék volt az eltérés az átlagos és a nyugdíjas fogyasztó ár-index között az utóbbi javára, de például tavaly áprilisban az átlagos 4,7 százalékos inflációval szemben 5,7 százalékkal drágultak az idősek által fogyasztott javak. Ugyanakkor az idei év első hónapjában gyakorlatilag eltűnt ez a különbség: az előző évihez viszonyítva a nyugdíjasok árindexe 5,7, míg a lakosságé 5,8 százalékkal emelkedett.
 
   Németh György közgazdász-szociológus szerint a nyugdíjasok a bérből és fizetésből élőknél mindenképpen jobban járnak, mert az inflációkövető emelés biztosítja a nyugellátások reálérték-megőrzését.

   Még a Bajnai-kormány döntött arról, hogy átáll a nyugdíjemeléseknek erre a rendszerére, korábban az emeléseknél csak fele részben vették figyelembe az inflációt, a számításnál ugyanolyan súllyal esett latba a nettó keresetnövekedés.  Eközben kiderült, hogy január elsejével az Országos Nyugdíj biztosítási Főigazgatóság igazgatási szervét, a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóságot jelölné ki a kormány a társadalombiztosítási egyéni számla vezetésére. 

 

 

 


 

 

 

 

 

Megváltozott munkaképességűek: megszűnő vállalkozások, csökkenő foglalkoztatás 

 

2012 08 22.

 

A kormány ellehetetleníti a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci jelenlétét. A rossz szabályozás miatt az ellátásban részesülőknek nincs, vagy alig van lehetőségük munkát vállalni, vagy jövedelemkiegészítő vállalkozási tevékenységet folytatni, hogy kipótolják a mélyen létminimum alatti megélhetést nyújtó ellátásukat. Az LMP az igazságtalan és ésszerűtlen rendszer mielőbbi felülvizsgálatát szorgalmazza.

   A kormány hivatalba lépése óta sorozatosan hoz olyan intézkedéseket, amelyekkel nehezíti, sőt, ellehetetleníti a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiacra való belépését. Az ellátás melletti munkavégzés szabályai miatt az érintetteknek nem érdeke a munkavállalás: rehabilitációs ellátás mellett nem lehet, rokkantsági ellátás mellett pedig csak jelentősen korlátozott feltételek között tudnak munkát vállalni. Ha ugyanis a rehabilitációs ellátásban részesülőt felveszik próbaidőre részmunkaidős állásba, azonnal megszűnik az ellátása. Ha pedig egy rokkantsági ellátásban részesülő keres legalább három hónapon keresztül bruttó 139 500 forintot, a következő hónapban megszűnik az ellátásra való jogosultsága.
 
    Nincsenek jobb helyzetben a megváltozott munkaképességűek akkor sem, ha fenn akarják tartani az eddig rokkantnyugdíjasként folytatott, jövedelemkiegészítő vállalkozási tevékenységüket. Nyugdíjas státuszuk megszűnésével ugyanis az ezzel járó járulékkedvezményre sem jogosultak, így a korábbi 11-12 ezer forintos közteher helyett minimum 57 ezer forintot kell fizetniük az államnak az átlagosan 40-50 ezer forintos bevételük mellett. Becslések szerint ez a változás eddig 17 ezer vállalkozás megszűnéséhez vezetett, mivel a korábbi rokkantnyugdíjasok nagy része kénytelen volt felszámolni vállalkozását.  

    Magyarországon rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci aktivitása, az ép munkavállalók 70 százalékához képest mindössze 28 százalék az arány. Az okok között meghatározó t&eac





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 70
Tegnapi: 150
Heti: 878
Havi: 4 928
Össz.: 359 133

Látogatottság növelés
Oldal: Nyugdíj, friss!
EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. Vasas Szakszervezete - © 2008 - 2014 - ema-lionszakszervezete.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: szabads - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »