szólj hozzánk: vasasbonyhad@indamail.hu
Friss hírek ! Friss hírek !
A hatóság hamarosan vizsgálatot indít a fizetések ügyében
2017.02.21
Több ok miatt sem fordulhat elő, hogy a munkaadók nem emelik meg az előírt mértékben a legalacsonyabb bért kereső alkalmazottaik fizetését. Az egyik legnyomósabb érv a lebukás lehetősége: az adóhivatal manapság megannyi információhoz jut, az adatbázisok alapján pedig könnyen fény derülhet az illegális vagy féllegális módszerek alkalmazására. A hatóság hamarosan meg is kezdi az ilyen ellenőrzéseket.
Január elsején igencsak megugrott a hazai minimálbér és a garantált bérminimum összege: előbbi 15 százalékkal, utóbbi pedig 25 százalékkal növekedett. Az elmúlt hetek egyes véleményei szerint az emelés túlzottan is nagy, s mivel a vállalkozások bizonyos csoportja nem tudja majd kigazdálkodni a magasabb fizetéseket, ezért előtérbe kerülhetnek különféle visszaélések. Például az, hogy a minimálbért kereső alkalmazottakat csak részmunkaidőre jelentik be, s a fizetés bizonyos részét ezután feketén, zsebbe adja át a munkáltató.
– A visszás módszerek tömegesen biztosan nem fordulnak majd elő, bátran állítható tehát, hogy az erről szóló fejtegetések alaptalanok – így fogalmazott lapunk kérdésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László elsőként arra mutatott rá, hogy a rendszerváltozás óta sokat tisztult a hazai gazdaság, s ebből a munkaerőpiac sem maradt ki. Emellett mostanság már a munkavállalók is tájékozottabbak, mint korábban.
– A többség ma pontosan tudja, hogy ha megfelelő nyugdíjat akar, akkor nemigen egyezhet bele illegális vagy féllegális megoldásokba – vélekedett a kamarai vezető. Ehhez hozzátartozik, hogy a mai viszonyok között a dolgozók kevésbé kiszolgáltatottak, sokan ugyanis adott esetben könnyen találhatnak másik, hasonló állást maguknak. Olyat, ahol legálisan kifizetik a minimális vagy annál magasabb juttatást. – A hatósági fellépés mindezzel együtt is lényeges – jegyezte meg Parragh László –, a hivatalos vizsgálatok ugyanis a feltételek, a verseny kiegyenlítését hozhatják.
Az a vállalkozás, amely feketén foglalkoztatja a dolgozóit, kedvezőbb anyagi helyzetben lehet azokhoz a gazdasági szereplőkhöz képest, amelyek hiánytalanul befizetik a közterheket. A feketeműködés ellehetetlenítése így szinte azonnali előnyt hozhat a legálisan működő vállalkozásoknak.
Szintén a hatósági ellenőrzések fontosságára hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre az RSM Hungary tanácsadó cég adóüzletágának vezetője.
Hegedüs Sándor rámutatott: manapság az adóhivatal hatalmas adatmennyiséghez jut a gazdasági szereplők működését illetően. Ezekből az információkból – informatikai úton – gyorsan kinyerhetők olyan ismeretek, amelyek megmutatják, mely vállalkozások alkalmazhatnak visszaélésszerű megoldásokat. – Hamar kiderülhet, ha valamely cégnél az országban tapasztalt dinamikus béremelkedés közepette hirtelen csökkenni kezdenek a fizetések – mondta a szakember, hozzátéve: a feketefoglalkoztatás, az adófizetés elkerülése miatt akár adóhatósági vizsgálat is indulhat, az eljárás végén pedig súlyos megállapítások is születhetnek.
Tegnap az is kiderült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fellépésére ez ügyben nem kell sokat várni.
– A NAV hamarosan minimálbér-emeléssel kapcsolatos ellenőrzésekbe kezd – jelentette be a szaktárca adóügyi helyettes államtitkára. Tamásné Czinege Csilla elmondta: az alapot azok az adatszolgáltatások adják, amelyeket a cégek küldenek be a hivatalba. A NAV elemezni fogja a lehetséges kockázatokat, majd a gyanúsnak tűnő esetekben levelet küld az adott gazdasági szereplőnek azt tudakolva, mi az oka az ottani fizetések alakulásának. Pontosabban annak, miért nem emelkedett a kifizetett összeg. A helyettes államtitkár közlése szerint az adott vállalkozás akkor készülhet elszámoltatásra, ha nem tud valós gazdasági indokokat felmutatni.
Van bizonyos mozgástere a munkáltatóknak
Kikerülhető-e a garantált bérminimum?
2017.02.21
A január 1-jével hatályba lépő, drasztikus garantált bérminimum emelés arra csábíthatja a munkáltatókat, hogy megpróbálják kikerülni a kötelező béremelést. Bár a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben kötelező legalább 161 000 Ft-os havi alapbért adni, a munkáltatóknak azért van bizonyos mozgástere.
2017. január 1-jétől a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 161 000 Ft. A garantált bérminimum tehát csak a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben jár és csak teljes munkaidő esetén. Ezt az összeget a munkavállaló alapbérének kell elérnie. Logikailag tehát az alábbi lehetőségei vannak a munkáltatónak arra, hogy ennél alacsonyabb összeget fizessen: (1) nem a teljes munkaidőben foglalkoztat; (2) nem időbért, hanem teljesítménybért állapít meg; (3) nem köti szakképzettséghez a munkakört; (4) alapbérként ugyan megfizeti ezt az összeget, de arányosan csökkenti az egyéb juttatásokat.
Nem teljes munkaidős foglalkoztatás
A jogszabályban meghatározott havi minimálbér és garantált bérminimum az általános teljes munkaidő teljesítése esetén jár. Ha tehát a munkavállaló részmunkaidőre szerződött, akkor ez az összeg csak arányosan csökkentett mértékben illeti meg. Ugyanakkor a munkáltató egyoldalúan nem jogosult a munkaidőt teljes munkaidőről részmunkaidőre csökkenteni, ez a munkavállaló beleegyezéséhez kötött. Súlyosan jogsértő az is, ha a munkáltató hivatalosan részmunkaidőre jelenti be az egyébként teljes munkaidőben dolgozó munkavállalót, a bérkülönbözetet pedig „zsebbe” fizeti. Ez a hatósági ellenőrzés szempontjából ugyanúgy feketefoglalkoztatásnak minősül, mintha egyáltalán nem jelentette volna be a munkavállalót.
Teljesítménybér alkalmazása
Teljesítménybérezésnél a munkavállaló a 100%-os teljesítmény és a teljes munkaidő teljesítése esetén jogosult a jogszabályi minimálbérre, illetve garantált bérminimumra. Ezért jogszerűen fizet a munkáltató alacsonyabb díjazást, ha egy adott hónapban a munkavállaló teljesítménye elmarad a 100%-tól. Ugyanakkor, a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét. Azaz, egy fennálló munkaviszonyban a munkáltató egyoldalúan megint csak nem dönthet a bérezés átalakításáról, a teljesítménybérre való áttérés igényli a munkavállaló egyetértését is. Hozzá kell tenni, hogy a teljesítmény alapú díjazás bevezetése komoly előkészületeket igényel, a rendszer működtetése pedig sok adminisztrációval jár. Így összességében közel sem biztos, hogy kedvezőbb a munkáltató számára, mint az időbér.
Középfokú képesítés nélkül is betölthető munkakörök
Természetesen nem vonatkozik a garantált bérminimum arra a munkavállalóra, akinek a munkaköre nem igényel középfokú végzettséget. Felmerülhet, hogy a munkáltató azzal bújik ki a garantált bérminimum jelentette kötelezettség alól, hogy a munkakört nem minősíti középfokú végzettséghez kötöttnek. Erre nyilvánvalóan csak akkor van lehetősége, ha saját hatáskörben jogosult dönteni az adott munkakörhöz szükséges feltételekről, és azt nem jogszabály rögzíti. Ha ugyanis jogszabály írja elő, hogy egy munkakörhöz középfokú végzettség kell, akkor érvényesen nem is köthető munkaszerződés annak betöltésére olyan munkavállalóval, aki azzal nem rendelkezik.
Ám még ha saját hatáskörben döntött is a munkáltató arról, hogy egy munkakörhöz középfokú végzettséget kíván meg, kétséges, hogy egyik napról a másikra megváltoztathatja-e ezt a besorolást. A bírói gyakorlat alapján ugyanis akkor is kötelező a garantált bérminimum megfizetése, ha formálisan ugyan nem követelmény a középfokú végzettség, de a munkáltató gyakorlata az, hogy ennél alacsonyabb végzettségű személyt nem alkalmaz. Ezért vitatható, hogy egy következetesen legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók által betöltött munkakört át lehet-e minősíteni egy egyszerű munkáltatói döntéssel úgy, hogy ahhoz már alacsonyabb végzettség is elég. Véleményem szerint erre biztosan csak akkor lehet hivatkozni, ha már ténylegesen alkalmaz is ilyen alacsonyabb végzettségű munkavállalót a munkáltató az adott munkakörben.
Az egyéb bérelemek arányos csökkentése
A garantált bérminimumot (illetve a minimálbért) a munkavállaló alapbérének kell elérnie. Ha ez az összeg a jogszabály miatt emelkedik, elképzelhető, hogy a munkáltató az egyéb bérelemeket arányosan csökkenti. Ez önmagában nem tilos, feltéve persze, hogy egyoldalú kötelezettségvállalásán és nem munkaszerződésen, vagy kollektív szerződésen alapul az adott díjazási forma. Utóbbi esetekben ugyanis az nem változtatható meg, csak a munkavállalóval, illetve a kollektív szerződést kötő szakszervezettel egyetértésben.
Az egyoldalú kötelezettségvállaláson (pl. juttatási szabályzaton) alapuló bérelemek a munkavállalóra hátrányosan akkor módosíthatóak, ha a munkáltató körülményeiben a kötelezettségvállalás közlését követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. Álláspontom szerint a megváltozott minimálbér szabályok ilyen változásnak minősülnek. Más kérdés, hogy a jelentős minimálbér emelés indoka éppen a versenyképes bérek biztosítása, a munkaerő megtartási képesség erősítése volt. Ha a munkáltató ezt az egyéb bérelemek csökkentésével visszafordítja, akkor nem sok jóra számíthat a kiélezett munkaerő-piaci versenyben.
Rengeteg magyar él méltatlan körülmények között
2017. 02. 04.
A lakhatási világnapon fel kell tennünk a kérdés, hogy a kormány mit tesz az emberek lakhatási helyzetének javításáért? - mondja a Habitat for Humanity Magyarország.
A lakhatási válság valós probléma
A lakhatási válság ma Magyarországon több millió embert érint. Évtizedek óta egyik kormány sem lépett fel hatékonyan a lakhatási problémák ellen, ami most ahhoz vezetett, hogy sokszor családok szakadnak szét, gyermekeket vesznek el szüleiktől lakhatási gondok miatt és egy kisvárosnyi ember él hajléktalanul.
Mindez megelőzhető lenne, ha a kormány és az önkormányzatok több, megfizethető áron kiadott bérlakást újítanának fel vagy építenének – állítja a megfizethető, méltó otthonért dolgozó szervezet.
Sokan nem élnek emberhez méltó körülmények között
Emlékeztetnek, hogy Magyarországon 2,5 millió ember – köztük félmillió gyerek – él beázó, penészes lakásban. A lakásállomány 70 százaléka energiahatékonysági felújításra szorul és közel kétszázezer gyerek otthonából hiányzik a WC és a fürdőszoba.
A piaci bérlők harmadának vannak fizetési gondjai, összesen pedig 840 ezer ember küzd lakhatási megfizethetőségi problémákkal, ők a jövedelmük több mint 40 százalékát a lakásukra kénytelenek költeni.
Főleg a gazdagabbak férnek hozzá a lakhatási támogatásokhoz
Mindezek ellenére nem történt érdemi lépés a lakhatási problémák felszámolására, sőt a kormány jövőre is a lakhatásra szánt kiadások több mint 80 százalékát olyan támogatásokra költi, ami főleg a jobb anyagi helyzetben lévőket segíti – ilyen a CSOK is.
Pedig ahogy azt a Habitat, a A Város Mindenkié csoport és a Költségvetési Felelősségi Intézet korábban kiszámolta, a CSOK-ra költött 100 milliárdból 7100 bérlakást lehetne építeni, ami 20-30 ezer ember lakhatását biztosíthatná – vagy 14300 bérlakást felújítani.
Az összes lakhatási kiadás negyedéből pedig (67 milliárd forintból) olyan méltányos, rendszeres lakásfenntartási támogatást lehetne bevezetni, ami mintegy 3 millió embernek segíthetne tartósan fenntartani a lakását.
A lakhatási világnapra pedig így mozgósítanak:
Menetelj velünk október 8-án szombaton!
Csatlakozz a Habitat csapatához október 8-án a lakhatáshoz való jog menetén! Emeljük fel együtt a hangunkat az igazságtalan lakáspolitika ellen és álljunk ki a lakhatási szegénységben élők jogaiért!
A vezetők és a munkások egészen mást gondolnak a munka értékéről
Fokozódik a munkaerőhiány: nincs, ki a gyárakban dolgozzon
2016.10.14.
Általános lett a munkaerőhiány a gyárakban. A munkások több pénzt akarnak, míg a vezetők szerint csak a munkakedvvel van probléma.
A munkaerő-közvetítők szerint ma tízezres munkaerőhiány van a gyártásban és a feldolgozóiparban, ahol egyébként körülbelül 670 ezren dolgoznak ma Magyarországon. De a gyárosok inkább külföldre mennek.
Mit gondolnak a cégek és a munkások?Munkaerő hiányában a cégek gyakran túldolgoztatják az alkalmazottjaikat. Ez pedig ördögi kör, mert a sok túlórázás miatt egyre többen vágynak új munkahelyre.
A kezdő fizetés nettó 120 ezer forint körül mozog. Ezért viszont három műszakban kell dolgozni, és mivel kevesen vagyunk, minimális túlórapénzért hétvégére is behívhatnak. Meg is teszik. Fél éve dolgozom egy autóalkatrészgyártó cégnél, és szabadnapom még nem nagyon volt - mondta egy szombathelyi gyári munkás, aki ha ideje engedi, figyeli az álláshirdetéseket.
Azzal van baj, hogy nem akarnak dolgozni! Azt hiszik a jelentkezők, hogy nyolc általánossal a soron állva egyből százezreket fizet a cég. Többet várnak a munkájukért. Külföldön tényleg többet is kapnak érte, de ahhoz előbb nyelvet kell tanulni. Nagyon nehéz manapság felvenni bárkit is - állítja egy fővárosi kontaktlencsegyár vezetője.
Ez lehet a megoldásAz országnak vannak még belső munkaerőforrásai, például a közfoglalkoztatottak egy része, vagy költségvetési alkalmazottak átképezhetők lennének - nyilatkozta az M1-en Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.
ÉRDEKKÉPVISELET
Ezerrel halad a VASAS!
2016.08.10.
Tisztségviselőink és szervezeteink áldozatos munkájának gyümölcse : július végén belépett a Vasasba a 2016-os esztendő 1000. új tagja!
Amint felvettük a kapcsolatot az ezredik belépővel, újra jelentkezünk.
Vátozik a létszám: Fluktuáció
2016.08.18
2016.08.10
Szeretné a szakszervezeti tagok létszámát növelni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Ennek jegyében találkozott ágazati megyei és régiós vezetőkkel szerdán Szekszárdon Kordás László, a szövetség elnöke és László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke – írja a teol.hu.
Kordás László a sajtótájékoztatón sok egyéb mellett elmondta, a nemzetközi szakszervezeti szövetségben jó ideje azt az álláspontot képviselték, hogy legyen uniós szintű minimálbér szabályozás. Készül is ilyen módszertani szabályozás, amely 22.700 forintos nettó minimálbér emelkedést jelentene Magyarországon. Ezt több lépcsőben lehetne elérni egy általános bérfelzárkóztatási program részeként. Ugyanakkor tovább kell folytatni a vasas és a kereskedelmi területen megkezdett akciókat.
László Zoltán közbevetette, hogy a munkaerőhiány miatt a termelő iparágakban kritikus méreteket öltött a dolgozók túlterheltsége. Sok helyütt már a nyár közepére, végére elfogynak a túlórakeretek. Várható, hogy ezután törvénytelenül folyik majd a túlóráztatás és ezek elszámolása. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy olyan munkahelyen is, ahol sok munkáskéz hiányzik, a dolgozók félnek, hogy kirúgják őket.
Tájékoztatás
Fontos a dolgozók, vagy akár és az utca emberének a tájékoztatása is a jogaikról. Ezt szolgálja a szórólap kampány is, tette hozzá Tukacs Imre, az MASZSZ megyei képviseletének vezetője. Szó esett arról is, hogy terveznek tájékoztató rövid filmeket, mobil applikációkat is. Tudatosítani szeretnék, hogy minden megyében van képviseletük, ahova fordulhatnak az emberek. Lehetőség van a csatlakozásra is, ugyanis nem működnek az egyéni érdekvédelmi stratégiák, csak az összefogás kényszerítheti ki a jobb munkafeltételeket, magasabb bért.
2016.08.10
A szakemberhiány egyes településeken a szolgáltatások ellátását veszélyeztetheti, illetve akadályozhatja a pályázatokon való indulást is.
A szakképzett munkaerő hiánya már a kisiparosokat is elérte, tevékenységük bővítésének egyre inkább akadálya, hogy nem tudnak felvenni jó szakmunkásokat - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke.
A szakemberhiány elsősorban a fémiparra, az építőiparra jellemző, de érinti az egész kisipart - tette hozzá. Németh László szerint a szakemberhiány egyes településeken a szolgáltatások ellátását veszélyeztetheti, illetve akadályozhatja a pályázatokon való indulást is, mert a kiírások általában foglalkoztatásbővítést írnak elő.
Az IPOSZ elnöke szerint a kisiparban a munkaerőhiányt némileg orvosolni lehet a közmunkások munkaerőpiacra segítésével, egyrészt átképzéssel, másrészt kellenek jó segédmunkások is. Emellett ösztönözni kellene a mestereket abban, hogy a gyakorlati ismereteket átadó képzésben minél inkább vegyenek részt - mondta.
Mindezzel párhuzamosan az IPOSZ elnöke szerint valós bérfelzárkóztatást kellene indítani Magyarországon, hogy a jó szakmunkások az országban maradjanak.
Az óriási bérkülönbség nem tüntethető el
A magyar vasasszakszervezet elnöke, Balogh Béla szerint öt-hétszeres lemaradásban vagyunk a Nyugathoz képest
Több helyen sikerült 4–8 százalék közötti béremelésben megállapodnunk – mondta lapunknak a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Balogh Béla szerint a nyugati és a hazai bérek közötti, átlagosan 5-7-szeres lemaradást csak hosszú távon lehet érdemben csökkenteni.
– A világ egyik legnagyobb munkavállalói képviseletével, a német IG Metall-lal nyitottak partnerségi irodát nemrég Győrben. Miért jó ez a magyar munkavállalóknak?
– A rendszerváltás után egyre több német vállalat, illetve vállalkozás jött Magyarországra. Ez magával hozta, hogy egyre több beszállító is megjelent ebben az úgynevezett értékteremtési láncban. Hamar kiderült, hogy a német cégek nemcsak más kultúrával, hanem más termelékenységgel is dolgoznak. Amíg azonban a gyártóvállalkozásoknál komoly együttműködés alakult ki a cégvezetés és az érdekképviseletek között, addig a beszállítóknál ez ma sem jellemző. Ám ha a tőke szabadon áramolhat a határokon át az EU-ban, miért ne lehetne az érdekvédelem is nemzetközi vagy akár globális, hogy hatékonyabban tudjon kiállni a munkavállalókért? Éppen ezt segíti a közösen létrehozott iroda, mivel a nagyvállalatoknál és a beszállítóknál is tudunk egyre több tagot szervezni, illetve új alapszervezeteket létrehozni. Elsőként az Audi beszállítói körében térképezzük fel a lehetőségeket. Ebben számítunk az IG Metall együttműködésére is, mivel a beszállító cégek többsége német gyökerű. Másodikként a Mercedes beszállítói körét, majd utána az észak-magyarországi régiót célozzuk meg.
– Ha német tulajdonú cégeket említünk, sokaknak az Audi, a Mercedes, a Bosch vagy a Magyar Telekom jut az eszébe, ahol azért nem olyan rossz a magyar munkavállalóknak. Nyilván itt is fontos az érdekvédelem, de máshol nem lenne több a tennivaló?
– Természetesen máshol is van tennivalónk. Igaz, hogy a köztudatban az él, hogy a német tulajdonú cégeknél a magyar munkavállalók jó helyzetben vannak, de sajnos ez nem minden német cégre igaz. Magyarországon a multiknál ugyan jobb az együttműködés és jobbak a munkakörülmények, mint más vállalkozásoknál, de az anyacég és a magyarországi leányvállalat között a bérekben is nagyok a különbségek.
– Az iroda megnyitásánál Wolfgang Lemb, az IG Metall ügyvezetője azt mondta: a cél az, hogy minden munkavállaló meg tudjon élni a béréből. Ön is arról beszélt, hogy a szakszervezet azt szeretné, hogy az itthoni munkakörülmények, bérek és juttatások legalább megközelítsék a német munkavállalókét. Komolyan gondolják, hogy a sokszoros bérkülönbségek rövid idő alatt eltűnhetnek?
– Ilyet mi nem mondtunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezeket a különbségeket csak hosszú távon lehet csökkenteni, illetve megszüntetni. Tagadnám, ha azt mondanám, hogy nem bosszant a jelenlegi helyzet. Szerintem bármilyen itthoni cég elő tudja állítani ugyanazt a minőséget, mint egy németországi vállalat, de be kell látnunk, hogy a munka hatékonyságán még lenne mit javítani. A munkakörülményeket tekintve például az étkeztetés, az öltözők vagy a munkába járás területén közel járunk a nyugati színvonalhoz, viszont a fizetés vagy a különféle ösztönzők elmaradnak az anyacégekétől vagy a nyugati szinttől. Az uniós bérfelzárkóztatás a 2004-es EU-csatlakozáskor megfogalmazott óhaj volt. Lassan, de csökken a távolság a magyar és a német bérszínvonal között, részben az érdekvédelmi munkának köszönhetően ma már nem olyan nagy az eltérés, mint a 90-es években volt, igaz, közben ott is ment végbe fejlődés. Ezzel együtt tény, hogy a bérekben átlagosan még mindig 5-7-szeres a lemaradás, ami persze függ a tevékenységi körtől és attól is, hogy az ország melyik részén található a gyár. Viszont sokat számít, hogy van-e szakszervezet vagy üzemi tanács az adott munkahelyen, mert enélkül a cégvezetés azt tesz, amit csak akar.
– Sok cég az alacsony bérekre, az olcsó munkaerőre rendezkedik be, mondván, azzal jobb a versenyképesség. Ezzel a felfogással mit tudnak kezdeni?
– Lehetőségeinkhez képest fellépünk ellene. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol van szakszervezet, partnerként kezelik a dolgozókat, van bértárgyalás, kollektív szerződés. És ott eredményesebb tud lenni a vállalat, mint azok, amelyeknél a cégvezetés kontroll nélkül diktál. Közös érdek, hogy Magyarországon maradjanak a munkavállalók, és itthon keressék meg, amiből meg tudnak élni. Nyilván mások a megélhetés körülményei Ingolstadtban, mint Győrben. Ott a jóval magasabb fizetés mellé magasabb megélhetési költségek társulnak. Nekünk az a fontos, hogy a magyar munkavállalók a keresetükből mit tudnak vásárolni, a rezsiköltségek kifizetésén túl mennyi marad kultúrára, szórakozásra, illetve tudnak-e félretenni.
– Nyugaton a szakszervezetek sok százezres tüntetéseket vagy országos akciókat képesek szervezni. Itthon ez miért nem megy?
– Sajnos még nem tartunk ott, hogy például a nyugat-magyarországi munkavállaló odafigyeljen a keleti országrészben élő dolgozóra, ahogy ez Németországban, Olaszországban vagy Franciaországban van. Külön gond, hogy ma Magyarországon egyetlen párt sem képviseli a munkavállalói érdekeket. Ellenzékben, főként a választásokra készülve ugyan kinyilvánítják a szándékot, de hatalomra kerülve nem váltják be az ígéreteket. Sőt, a szakszervezetek megosztására törekednek, a munkavállalókat érintő kérdésekben pedig a szakszervezetek véleményét figyelmen kívül hagyva döntenek.
– Mennyire okoz problémát a versenyszférában, hogy az idei évre – a szokásoktól eltérően – nem fogadtak még el országos bérajánlást?
– Nem örülök neki, de ez nem a szakszervezeteken múlott. Ahogy annak sem örülök, hogy hamarabb fogadták el tavaly a költségvetést – és várhatóan az idén is így lesz –, mint ahogy a bérekről és a szociális juttatásokról tárgyaltunk volna. Ez is mutatja a hatalom és a szakszervezetek viszonyát. Ennek ellenére az ágazatunkra vonatkozóan ajánlást adtunk ki, illetve ahol már lezajlottak az alapszervezeti bértárgyalások, több helyen sikerült 4–8 százalék közötti béremelésben megállapodnunk.
Bérajánlás: nincs egy konkrét szám, mennyivel kellene emelni
2016.02.23.
Egyezségre jutott a 2016-os bérajánlás kérdésében a kormány, illetve a versenyszféra munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteinek döntő többsége; a munkaerőpiacon zajló változások miatt azonban számszerű bérajánlást 2016-ra nem fogalmaztak meg a szociális partnerek - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között létrejött egyezség szerintfokozott aktivitással és felelősséggel, differenciált béremelésekkel kell reagálni az átalakuló munkaerő-piaci viszonyokra– hangsúlyozta a minisztérium közleménye.
Az átalakuló munkaerő-piaci helyzetben a béremelések előreláthatólag az eddigiekhez képest sokkal nagyobb szóródással valósulnak meg. Az aláírók az ágazati és a helyi bértárgyalások részvevői figyelmébe ajánlják, hogy 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot, a fogyasztói árszínvonal átlagos növekedése várhatóan 1,6 százalékos lesz. A személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra csökkent, ezért a munkavállalók nettó keresete változatlan bruttó kereset mellett is 1,53 százalékkal nő, illetve a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelkedett az év elején.
A közlemény szerintaz aláíró felek ajánlják, hogy a lehető legszélesebb körben valósuljon meg béremelés, azzal a kikötéssel, hogy az ne vezessen munkahelyek megszűnéséhez.A bértárgyalásokon az egyeztetések részvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét, és törekedjenek a munkavállalók helyzetének javítására.
A megállapodás egyúttal felhívja a munkáltatók figyelmét a béren kívüli juttatások alkalmazásának lehetőségeire is, a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megőrzéséért, illetve javításáért – közölte az NGM.
A bérajánlást a kormány, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fogadta el a közlemény szerint.
Nincs az aláírók között a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz).Kordás László, a szervezet elnöke pénteken újságíróknak azt mondta: a szövetség elnöksége nem fogadta el a 2016. évi bérajánlás szövegtervezetét, további tárgyalásokat, illetve módosításokat tartanak szükségesnek.
Ennyi pénzből él az átlag magyar
2016.02.23
Egyre nagyobbra nőhet hazánkban a szakadék a szegények és a gazdagok között, hiszen a gazdagok jóval több pénzre vágynak, míg a szegények jóval kevesebbel is beérik. Ráadásul azok, akik borúsan látják mostani anyagi helyzetüket nem is nagyon reménykednek abban, hogy sorsuk jobbra fordul.
Egy friss felmérés szerint a magyar háztartások több mint a fele nem tartja rossznak anyagi helyzetét, de épp jónak sem mondaná azt. A kutatásban résztvevők harminc százaléka úgy érzi, hogy rossz vagy nagyon rossz a jelenlegi anyagi helyzete. De akadnak azért kivételek is: a megkérdezettek 18 százaléka ugyanis jónak ítélte meg háztartása anyagi helyzetét - derül ki a Tárki 2015/2016. évi Omnibusz kutatásából.
Érdekes tendencia figyelhető meg a fenti ábrán, miszerint azok a háztartások, akik jónak ítélik meg anyagi helyzetüket, azok sokkal nagyobb arányban gondolják úgy, hogy egy év múlva még jobb körülmények között élnek majd. Míg azok, akik azt gondolják, hogy nagyon rossz anyagi körülményeik vannak, azok sokkal borúlátóbbak és nagy arányban vélik úgy, hogy a jövőben még rosszabb anyagi helyzettel kell majd számolniuk.
Kinek, mennyi jut?
A háztartások helyzetét jelentősen befolyásolja, hogy hány fő él a háztartásban és az is, hogy nevelnek-e gyermeket. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, a háztartások életszínvonalát vizsgáló kiadványa szerint Magyarországon a háztartások 30 százalékában nevelnek gyermeket. Bár hazánkban egyre több intézkedés támogatja a családokat, így a családok jövedelmi helyzete az elmúlt években javult, de még mindig elmarad az országos átlagtól. 2014-ben a gyermekes háztartások egy főre jutó átlagos nettó jövedelme 844 ezer forintot tett ki, ami az országos átlag 76,7 százaléka.
A legnagyobb jövedelmi hátrányban továbbra is három-és annál több gyerekesek, valamint az egy szülős háztartások vannak.
Nem mindegy, hol lakunk
Persze az sem mindegy, hol élünk, ugyanis nagy különbségek vannak a jövedelmek között az ország különböző régióiban. A jövedelmi helyzet hazánkban továbbra is Közép-Magyarországon a legkedvezőbb, az itt élők emberek egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelme 1 millió 254 ezer forint volt, ez pedig 14 százalékkal haladja meg az országos átlagot.Ezeket az adatokat egyébként Budapest javította fel, hiszen itt a jövedelmek 31,9 százalékkal jobbak az országos átlagnál.
Menyi pénzre lenne szükségünk?
A legfrissebb adatok szerint az átlagos megélhetéshez a magyar háztartások havi nettó 114 ezer forint fejenkénti összeget tartottak szükségesnek. A nagyon szűkös megélhetéshez 63 ezer forintra lenne szükségünk, míg a nagyon jó szinthez már megelégednénk 210 ezer forinttal. A tényleges jövedelmi helyzetünk azonban nagyban befolyásolja az elvárásainkat.
A grafikonon jól látszik, hogy a különbség hatalmas a szegények és a gazdagok vágyai között. Míg a nagyon jó megélhetéshez a szegényebbeknek összesen 143 forintra lenne szükségük egy hónapban, addig ugyanilyen megélhetési szinthez a gazdagabbak több mint a dupláját, azaz 325 ezer forintot tartottak szükségesnek.
Mi ezzel a probléma?
Hazánkban a jövedelmi egyenlőtlenségek mértéke az uniós átlag alatt van, ami mindenképpen pozitív. Ellenben, ha minden úgy alakul, ahogyan azt az emberek várják, akkor az egyenlőtlenségek tovább fognak nőni. Vagyis növekedni fog a leszakadók aránya, ami ma is a legrosszabb anyagi helyzetűek körében a legmagasabb. Emellett pedig a gazdagabbaknak lesz lehetősége arra, hogy még több pénzt halmozzanak fel.
Egy kép, ami mindent elmond hazánk Európától való elszakadásáról, és a három részre szakadt Magyarországról.
2016.02.23.
A munkaközi szünet, avagy mennyi lehet az „ebédidő”
2016.02.09
A munkabér megállapításakor igen sokszor felmerülnek a munkaközi szünet elszámolásával, annak mértékével és eltöltésével kapcsolatos problémák, mondta a 168 Órának Dr. P. Nagy Róbert ügyvédjelölt (Dr. Ember Alex ügyvéd, munkajogi szakjogász ügyvéd irodája), aki többször is találkozott ezzel a nehézséggel az ügyvédi irodát megkereső munkavállalók és munkáltatók kapcsán egyaránt.
A Munka Törvénykönyve szabályozza, hogy a napi munkavégzés alatt mennyi szünetet tarthat a munkavállaló. Alapeset az, hogy munkavállaló részére ha napi munkaideje meghaladja a 6 órát akkor 20 perc, ha a 9 órát akkor további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ezt az időtartamot, ha felek megállapodnak legfeljebb 60 percre megemelhetik. Lényeges tehát, hogy a 20 percen felüli szünet tartamában a felek megállapodjanak, azt a munkáltató nem emelheti meg egyoldalúan.
Fontos, hogy a készenléti jellegű munkakör kivételével a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, a munkáltató és a munkavállaló azonban ettől a munkavállaló javára eltérhetnek, tehát a szünetet ez esetben munkaidőben is ki lehet adni, ekkor azonban a szünet időtartama beszámít a napi munkaidőbe.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, akként, hogy a kiadásra legalább 3 és legfeljebb 6 óra munkavégzés után kerüljön sor.
Ha meghaladja a munkaközi szünet a 20 percet, a munkáltató jogosult azt több részletben is kiadni, de a 6 órát meghaladó munkavégzés utáni szünetnek, legalább egy alkalommal 20 perc tartamúnak kell lennie.
A rendkívüli munkaidő tartamát, a „túlórát” be kell számítani a rendes, beosztás szerinti napi munkaidőbe, így például egy napi 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállaló, aki alapesetben nem jogosult munkaközi szünetre, ha két órát meghaladó túlmunkát végez, akkor azt már számára is biztosítani kell.
Mire szolgál a munkaközi szünet?
A munkaközi szünet a napi munkavégzés közben az étkezésre, a szükséges tisztálkodásra, illetve rövid pihenésre. Tekintettel arra, hogy a fennálló munkajogi szabályozás nem ismeri a dohányzási szünetet, így a munkavállaló ezt is a munkaközi szünetben teheti meg, természetesen a nemdohányzók védelmére vonatkozó rendelkezések alapján.
2016.01.27.
Azt a legfontosabb megérteni, hogy – és most megint kicsit demagóg leszek – együtt erősebbek vagyunk, és több mindent tudunk kiharcolni mindannyiunknak, mint egyenként csak saját magunknak.
„Ha viszont a magánvéleményemre kíváncsiak a fiatalok, akkor azt tudom mondani, hogy azért, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a szakszervezet az a szervezet, amelynek olyan fontos dolgokat köszönhetnek a munkavállalók, mint a tisztes bérek, a fizetett túlórák, a bérpótlékok, a munkahelyi egészség és biztonság, a munkavállalók közötti megkülönböztetés tilalma, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a fizetett éves szabadság, a szülési szabadság, a betegszabadság,… és még hosszan sorolhatnám.
A szakszervezetek azért küzdenek a 18. századi kialakulásuktól napjainkig, hogy a munkavállalók jobb munkakörülmények között, tisztes bérért tisztes munkát végezhessenek szerve a világon. Manapság már természetesnek tűnhetnek azok a dolgok, amelyeket az évek során elértünk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a munkavállalók összefogása nélkül, a szakszervezet intézménye nélkül ezek a dolgok nem jöhettek volna létre.
Ahhoz pedig, hogy további eredményeket tudjunk elérni és megtarthassuk az eddigieket (mert ugye amit adtak azt el is vehetik) szükség van a minél nagyobb számú és aktív részvételt vállaló szakszervezeti tagságra, köztük véleményem szerint kiemelten a fiatalokra, akik modernitást és fejlődést hozhatnak a rendszerbe.
Azt a legfontosabb megérteni, hogy – és most megint kicsit demagóg leszek – együtt erősebbek vagyunk, és több mindent tudunk kiharcolni mindannyiunknak, mint egyenként csak saját magunknak.”
2015.05.27
Nem alszunk eleget és munka közben sem pihenünk, csak minden negyedik munkahelyen van biztosított pihenőidő. Legkevesebbet a fizikai alkalmazottak alszanak, ők a 6-7 órás országos átlagnál is kevesebbet. Ezzel szemben a fiatalok kifejezetten sok időt szánnak erre a tevékenységre – derül ki a Profession.hu felméréséből.
A munkavállalók változatos stratégiákat alakítanak ki a munkahelyi egészségmegőrzésre: a legtöbben a táplálkozásra, a rendszeres, vagy időnkénti mozgásra és a folyamatos folyadékbevitelre figyelnek oda leginkább. Szembetűnő azonban, hogy a megkérdezettek több mint negyede nem tesz semmit azért, hogy munka közben is szakítson időt egy kis pihenésre, illetve a munkahelyükön sincs biztosítva számukra ilyen lehetőség.
Hat-hét óra alvás, tíz csésze kávé
A megkérdezettek nem töltenek sok időt éjszakai pihenéssel: a válaszadók több mint kétharmada átlagosan 6-7 órát alszik éjjelente. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők, illetve az idősebbek valamivel ennél is kevesebbet. Meglepő azonban, hogy a 18-29 évesek az átlagnál többet alszanak (ötödük 8 órát vagy többet).
Minden tizedik munkavállaló négy, vagy annál is több kávét iszik egy nap, a többség azonban nem éri el ezt a mennyiséget. Legkevésbé a fiatalok kávéznak, közülük 41 százalék válaszolta, hogy nem iszik koffeint a munkahelyén.
Sok munkavállaló foglalkozik a munkahelyi egészségmegőrzéssel: több mint kétharmaduk szokott ülőmunka végzése során rendszeresen mozogni, illetve kimenni friss levegőre, vagy szellőztetni. Szerencsére a dolgozók többsége már odafigyel a táplálkozás zavartalanságára. Ez kiemelten igaz az állami alkalmazottakra: 68 százalékuk kiemelten ügyel erre.
A munkavállalók negyede mondta, hogy van kötelező pihenőidő a munkahelyükön. Az egyes dimenziók mentén jelentős különbségek mutatkoznak, ami főként a fizikai és az irodai munka közötti különbség miatt adódik. A teljesen fizikai munkát végzők esetében 41 százalékánál van kötelező pihenő, az irodai munkát végzők esetében csupán 14 százalékuknál.
Egészség? Arra nem költünk
Egészséges életmódot segítő újítást csupán a megkérdezettek 8 százalékának munkahelyén vezettek be. Leggyakoribbak az ergonómiai fejlesztések (14 százalék), illetve a sportolási lehetőség biztosítása edzőtermi- vagy uszodabérlettel (12 százalék), illetve munkahelyi tornával (10 százalék). (Pedig az egészséges, fitt dolgozó az egyik legjobb befektetés!)
A válaszadók felének munkahelyén van általános állapotfelmérés (48 százalék), kétharmadánál pedig valamilyen munkahelyi szűrővizsgálat: 33 százalék esetében tüdőszűrés, 32 százaléknál látásvizsgálat szokott lenni. Ugyanakkor a válaszadók harmada esetében semmilyen szűrővizsgálat nem fordul elő. A tüdőszűrés inkább a fizikai munkát végzők esetében jellemző.
Járadék, nyugdíj előtti segély, költségtérítés munkanélkülieknek
2015.05.27
Melyik munkanélküli ellátás milyen feltételekkel, mennyi ideig jár, mikor kell szüneteltetni? Összefoglaló a tudnivalókról.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Ezek a passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök segítik a munkanélkülivé vált személyt, hogy az elveszített jövedelmét részben vagy egészben pótolja.
Álláskeresési járadékra jogosultság
Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki megfelel az alábbiakban meghatározott együttes feltételeknek:
– álláskereső,
– az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
Álláskereső az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
A munkahely akkor megfelelő, ha
– az álláskereső egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas és
– a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri és
– a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg és
– az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel az előbbiekben felsorolt feltételeknek, azzal az eltéréssel, hogy a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
Az álláskeresési járadék mértéke
Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.
– A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét el kell osztani azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni. Ha az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval is munkaviszonyban állt, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.
– Abban az esetben nincs megelőző négy naptári negyedévi járulékalap, a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege.
– Amennyiben pedig a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiek szerint meghatározott összeg 30-ad része. Az álláskeresési járadék napi összege a járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.
A folyósítás időtartama
Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző 3 év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.
A jogosultsági időtartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült.
Az előbbiekben meghatározott 3 éves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
– a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
– a keresőképtelenséggel járó betegség,
– a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
– a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
– a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
– az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés- és az elzárásbüntetés,
– az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
– a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának
időtartamával.
Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Töredéknap esetén a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap, kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.
Kevesek által ismert szabály, hogy amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi 4 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének mértékét – a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százalékát – egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni. Ezzel a lehetőséggel a mielőbbi elhelyezkedés ösztönzése a cél.
Az álláskeresési járadék megszűnése, megszüntetése, szünetelése
Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
– kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
– megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,
– oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
– meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
– az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
– olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától,
– keresőtevékenységet folytat, a kereső tevékenység kezdő napjától.
A törvény szerint meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha
– az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
– az álláskereső keresőtevékenységet folytat, és erre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a keresőtevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a keresőtevékenység megállapításának napjától. Ebben az esetben az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
– terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
– előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától,
– a közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
– rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat – a törvényben meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett – a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,
– keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt,
– az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.
Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a jogosultsági feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.
Nyugdíj előtti álláskeresési segély
Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha
– munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és
– a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
– az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a keresőtevékenység miatt történő megszüntetését követően három éven belül betöltötte a fentiek szerinti életkort, és
– rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
– korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha az álláskeresési járadék esetében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az 1 napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap 30-ad része.
Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható, folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja.
A megszűnés esetei egyezőek az álláskeresési járadéknál ismertetett esetekkel az utolsóként jelezett kivételével. A megszüntetés körében irányadók az álláskeresési járadéknál ismertetett rendelkezések.
Szünetel az álláskeresési segély folyósítása
– terhességi-gyermekágyi segélyre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
– a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
– 90 napra, ha az álláskereső az erre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
– ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.
Költségtérítés
Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni.
----------------------------------------------------------------------------
Kettő és fél millió embert fenyeget a lecsúszás veszélye
2015.03.11.
Mintegy félmillióan élnek tartós szegénységben, és két és fél millió ember tartozhat az alsó középosztályhoz - mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc és az M1 Ma reggel című műsorában.
Balog Zoltánt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a miniszter pénteken bejelentette: 905,8 milliárd forintot költ Magyarország szegénységellenes stratégiára a következő hét évben. Ebből tartósan rászorulókra mintegy 95 milliárd, az alsó középosztályra 540 milliárd, a középosztályra 270 milliárd forint jut, míg a „felső tízezerre” egyáltalán nem költenek - hangzott el a pénteki budapesti sajtótájékoztatón azt követően, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot.
A miniszter a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: nagy vita van a szegénységről, ami „nem nélkülözi a pártpolitikai manipulációt”. Hozzátette: a kormány szerint súlyos a helyzet szegénységügyben, de ha komolyan veszik a Központi Statisztikai Hivatal által mért adatokat, amelyeket az Európai Unió statisztikai rendszere hitelesít, akkor elmondható, hogy a jövedelmi szegénység kismértékben csökkent, ez azt jelenti, hogy van kilépési lehetőség a nagyon mély szegénységből, amely „elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető”.
Közölte: körülbelül félmillióra becsülik azoknak a számát, akik tartós szegénységben élnek, kettő és fél millióra azokét, akiket „klasszikusan alsó középosztálynak neveznek”, őket „komolyan fenyegeti a lecsúszás veszélye”, és körülbelül „6,7-7 millió ember a klasszikus, megerősödött középosztály”.
Balog Zoltán hozzáfűzte: a leghátrányosabb helyzetű térségek az ország keleti, északi részein találhatók, amelyek „nincsenek bekapcsolva az ország vérkeringésébe”, ott él a legtöbb szegény ember - fűzte hozzá. Ezért a program fontos célja a területi hátrányok kiegyenlítése, hogy ott segítsenek, ahol a leginkább szükség van rá.
Emiatt olyan javaslatot visznek tavasszal a kormány elé - mondta -, amely szerint az állami szolgáltatásoknak, az oktatásnak, az egészségügynek, a szociális és a kulturális ellátásnak is annyira rugalmasnak kell lennie, hogy a hátrányos helyzetű térségekben más módon, adott esetben erősebben, intenzívebben jelenjen meg. Példaként említette, hogy kisebb csoportlétszámnál is fejlesztő pedagógusokat kell biztosítani, mert „a gyerekeknél kell megtörni a szegénység ördögi körét”, ők a legveszélyeztetettebbek, a legkiszolgáltatottabbak.
A dolgozói szegénység ellen
2015.03.11
„Azért kell dolgoznunk a következő időszakban, hogy kialakuljon az igazi összetartozás, a szolidaritás érzése a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez tartozó tagszervezetek, illetve a tagság körében” – mondta a Szakszervezetek.hu-nak adott interjúban a MaSZSZ frissen megválasztott elnöke. Kordás László kijelentette: „Azt vállalom, hogy a ciklus végére a konföderáció tagszervezeteinek valamennyi tagja tudja, miért érdemes a MaSZSZ-hoz tartozni”.
– Két jelölt indult az elnöki posztért a Magyar Szakszervezeti Szövetség múlt hét végi kongresszusán. Mit gondol, mivel nyerte el a küldöttek többségének a bizalmát?
– Ezt a küldöttektől kellene megkérdezni. Én azt remélem, hogy a másik jelölttel, Pallagi Gyulával a jövőben együtt tudunk majd dolgozni a szakszervezeti mozgalom megújulásáért.
– Erre szükség is lesz. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke például egy hete a Szakszervezet.hu-nak adott nyilatkozatában a mozgalom legnagyobb tragédiájának nevezte a megújulási kísérlet kudarcát. Csalódott amiatt, hogy a közszférában dolgozókat képviselő SZEF végül az önállósága megtartása mellett döntött?
– A SZEF egy speciális döntést hozott azzal, hogy nem olvad be teljes jogutódlással a Magyar Szakszervezeti Szövetségbe, arra hivatkozva, hogy nem látják biztosítottnak az új konföderációban a közszférában dolgozók megfelelő érdekképviseletét. Meg kell próbálnunk közösen végiggondolni, értékelni a helyzetet azzal a céllal, hogy a SZEF esetleg egy hosszabb kifutással mégis tagja legyen a MaSZSZ-nak. A nyugat-európai szakszervezeti szövetségek tapasztalatai azt mutatják, hogy egy fúzió általában négy-öt év alatt zárul le megnyugtatóan. Magyarországon ez a folyamat szűk két év alatt ment végbe. Akik ebben a folyamatban részt vettek, nagyon sokat dolgoztak azért, hogy ez az egyesülés létrejöjjön az Autonómok, az MSZOSZ és a SZEF között. Kiderült, hogy az utóbbinál még nem érett meg a döntés erről. Most az a leglényegesebb, hogy az ágazati szakmák összerendeződését segítsük, és ha ez sikerül, bízom benne, hogy folytatódik az integrációs folyamat.
– A fúzió bejelentése óta eltelt csaknem két év alatt is miért nem sikerült előrehaladni a mozgalom megújításában?
– Véleményem szerint sokat haladtunk a mozgalom megújításában, 25 év után végre beszéltünk egymással a szorosabb együttműködésről. A fúziós folyamat során tisztázni kellett az alapkérdéseket, azt, hogy honnan közelítsük meg a szakszervezeti mozgalom feladatát. A programunk felsorolásszerűen ugyan, de rögzíti az alapértékeinket. Ilyen a hazafiasság, a demokrácia, a jogállamiság, a szolidaritás, az esélyegyenlőség, a pártsemlegesség.
– Szakszervezeti tekintetben milyen kontextusban lehet beszélni hazafiasságról?
– Igazi hazafias tettnek gondolom a munkahelyeken, a közösség érdekében, sokszor ellentételezés nélkül végzett szakszervezeti munkát. A mozgalomban fontos értéket képviselnek azok az emberek, akik a munkahelyeken hajlandóak kiállni kollégáik érdekeiért. Ezt az értéket meg kell becsülni, a tisztségviselők munkáját pedig minden lehetséges eszközzel segíteni kell.
– Az átadás-átvétel után melyek az első teendői a MaSZSZ új vezetésének?
– Az első és legfontosabb, hogy felmérjük, milyen kihívások várnak ránk, ezeknek hogyan feleljünk meg, és megvannak-e ehhez a szükséges személyi feltételek. Azt vallom, hogy a szakszervezeti vezetőknek nem önmagukért, hanem a tagságért kell dolgozniuk. Keveset vagyunk az emberek között, nem igazán működik az információáramlás a szövetségi, illetve konföderációs vezetés és a helyi tisztségviselők, a bizalmiak, vagyis a munkavállalók között. Azért kell dolgoznunk a következő időszakban, hogy kialakuljon az igazi összetartozás, a szolidaritás érzése a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez tartozó szervezetek, a tagság körében. Miután sikerül megoldani a szervezeti kérdéseket, befejezni az átadás-átvételi ügyeket, azonnal meg kell kezdeni az építkezést. Két irányba kell elindulnunk. A szakmai munkát jelentő érdekvédelmi feladatok mellett, ami az országos érdekegyeztetés színterén, a tárgyalóasztal mellett történő érdekképviseletet jelenti, meg kell erősíteni a tudatos szervezetépítést. Elengedhetetlen, hogy azokon a munkahelyeken is megmutassuk magunkat, ahol egyelőre nincs szakszervezet. Vagyis a lehetőségeinket kihasználva jobban kell koncentrálnunk az úgynevezett fehér foltokra, hogy a munkavállalók tudják, van kinek elmondani a véleményüket, és ha szükség van rá, számíthatnak a támogatásunkra. Olyan munkahelyeken kell létrehoznunk szakszervezeteket, ahol ma még nem működnek, a munkavállalók viszont egyre inkább kiszolgáltatottak. A tudatos építkezésünk része az arculat megújítása is. Erre egy stratégiát kell kidolgoznunk rövid idő alatt.
– Programbeszédében aktívabb közéleti szerepvállalást, valódi érdekvédelmi munkát ígért. Ebben nyílt kritikát is megfogalmazott az eddigi vezetés felé. Megvannak a konkrét tervei?
– Személyesen azt vállalom, hogy a ciklus végére a konföderáció tagszervezeteinek valamennyi tagja tudja, miért érdemes a MaSZSZ-hoz tartozni. A konföderáció vezetésének fontos feladata van abban, hogy a szakszervezetnek, mint társadalmi szervezetnek véleménye legyen minden olyan, akár nem szorosan a munka világához tartozó folyamatról is, amely a tagjai, vagyis a munkavállalók életét befolyásolja. Túl kell látni néha a gyárkerítésen. El kell mondanunk a véleményünket társadalompolitikai kérdésekről, a jövőről, arról, hogy milyen Magyarországot szeretnénk, amiben a munkavállalók jobb körülmények között és jobban élnek. Mindezt azonban kommunikálnunk is kell annak érdekében, hogy megszerezzük ehhez a társadalmi támogatottságot. Ez pedig csak aktívabb közéleti szerepléssel szerezhető meg. Olyan szövetségi politikában gondolkodom, ami elsősorban a tagságunkra, a tisztségviselőinkre épít, ugyanakkor fontosnak tartom a társ szövetségekkel való együttműködést. Emellett nyitnék a civil szféra felé is annak érdekében, hogy minél szélesebb társadalmi támogatottságot szerezzünk a Magyar Szakszervezeti Szövetség programjának megvalósításához.
– Elnöki programbeszédében a legfontosabb célok között sorolta a legkisebb bér nettó értékének a létminimum szintjére emelését. Reális esélyt lát erre?
– A statisztikai adatok szerint Magyarországon nemcsak a szegények száma gyarapodott, hanem új jelenségként felütötte fejét a dolgozói szegénység. A legfontosabb szakszervezeti feladatnak tartom, hogy határozottan fellépjünk a munkavállalók megélhetését biztosító, megfelelő bérekért. Ennek érdekében bérfelzárkóztatási program elindítását javaslom háromoldalú, a kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti, több évre szóló bérmegállapodás keretében. Ez a megállapodás az elképzeléseim szerint különbséget tenne a gazdasági eredményből eredő hatékonysággal járó bérnövekedés és a bérfelzárkóztatás között. Ha ebben a kérdésben megtaláljuk a közös utat, az elvezethet a dolgozói szegénység csökkenéséhez.
– A két konföderáció összeolvadása azt is jelenti, hogy a párhuzamos apparátusi munkaköröket meg kell szüntetni. Felkészült erre?
– Össze kell hangolnunk az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének eddigi munkaszervezetét, figyelemmel arra, hogy az adott feladatot a legjobb szakember kapja meg. Az apparátusbeli átfedéseket valóban meg kell szüntetni. A cél, hogy mindenki az erősségének megfelelő munkakört töltsön be, ott és azt csinálja, amit szeret, és amiben sikeres tud lenni. Már megkezdődtek a tárgyalások az apparátusok tagjaival arról, hogyan képzeljük el a közös jövőt.
– Állandóan visszatérő kritika a szakszervezetek felé, hogy a tagság jelentős része az idősebb generációhoz tartozik. Van elképzelése a fiatalításra?
– Meg kell jelennünk az állásbörzéken, ott kell lennünk a pályaválasztási tanácsadásokon, a szakmunkásképző iskolákban. Érdekvédelmi szervezetként arról tájékoztathatjuk a fiatalokat, mi vár rájuk a munka világában. Bármilyen iskolába is járnak, az iskola világában, az ottani szabályok szerint élik az életüket. Az a tapasztalatunk, hogy az ifjú generáció ma nincs megfelelően felkészítve a munka világában rájuk váró szabályzatrendszerre. A szakszervezet abban tud segíteni, hogy felkészüljenek azokra a kihívásokra, amelyekkel a munkahelyen szembesülnek majd. Nem mellékes célunk ugyanakkor, hogy ezzel a munkával vonzóvá tegyük a szakszervezetet.
– Hogyan képzelni az együttműködést a mozgalom „nagy öregjeivel”?
– Akkor jár jó úton a mozgalom, ha az idősebb korosztály tapasztalatát, rutinját képes ötvözni a fiatalabb generációk lendületével és dinamizmusával. A Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség elnökeként és az MSZOSZ alelnökeként is fontosnak tartottam a nyugdíjasok képviseletével kötött generációs szerződést az együttműködésről. Ezt a gondolatiságot továbbra is fenntartom.
Sok sikert kívánok a munkájához.
Kun J. Erzsébet
Segíts, ha tudsz!
2015.02.11
A székesfehérvári Visteon Kft.-nél működő alapszervezetünk titkára tájékoztatott bennünket, hogy Marthné Magyar Ilona szakszervezeti tagtársunk lakásának tetőtere vasárnap éjjel leégett. Sajtóhír erről itt olvasható. A biztosító 3-5 nap múlva jön a kárt felmérni, az elektromos áram visszakötése, a leégett vezeték cseréje 130 ezer forintba kerülne, egyéb javaikat a tűzoltásnál használt víz tette tönkre. Jelenleg fűtésük van, de világítani csak gyertyával tudnak. Munkatársai a cégnél gyűjtést szerveztek. Legfontosabb a villany és a tető helyre állítása, ezért faanyagot (léc, gerenda 7,5x15, cserép) is szívesen fogadnak, de anyagi segítségre is szükség van.
Ehhez kérjük minden tagtársunk és valamennyi Vasas alapszervezetünk lehetőségeihez mért segítségét!
Adományaitokat az Erste bank 11600006-00000000-41731554 számlaszámára utalhatjátok.
Marthné Magyar Ilona tagtársunk nevében is köszönjük a segítséget!
A társadalmi szakadék folyamatosan mélyül
2015.02.11
Egyre szembetűnőbb a társadalom kettészakadása. A személyi jövedelemadó adatai azt mutatják, hogy a magasabb és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező polgárok száma egyaránt növekszik, a szakadék folyamatosan mélyül.
A jövedelmek emelkedése pozitív tendencia, de összességében nem egészséges a folyamat, ahogyan ez hazánkban alakul. Lapunk a bruttó jövedelmeket vizsgálta 2006 és 2013 között több jövedelemsávban. Ebben az intervallumban benne van a válság és annak közvetlen hatása, valamint az adójóváírás eltörlése miatti egyszeri jelentős minimálbér-emelés. A számításban a személyi jövedelemadó-bevallást benyújtott magánszemélyek szerepelnek, nem pedig az egész társadalom: 4,2-4,4 millió fő jövedelmi helyzetét mutatja a bruttó bérek alapján.
Mindenképpen pozitív, hogy a legnépesebb jövedelemsáv a kettő-és négymillió forint közti, ahová az átlagbér is tartozik, ami a NAV számítása szerint 2013-ban havi 173 ezer, évi 2,1 millió forint volt. A NAV számítása eltér a KSH-étól, most azért az adóhatóság adatát vesszük alapul, mert a bevallási adatokkal összevetve ez ad koherens képet. Az átlagbér 2013-ban éppen becsúszott kétmillió forint fölé, talán ezzel magyarázható, hogy ebben a jövedelemsávban jelentős, ötvenezres volt a létszámbővülés: egymillió 42 ezer fő tartozott ide. Itt ekkora mértékű emelkedés a későbbiekben nem várható, hiszen az átlagbér még sokáig ebben a sávban marad. A legmagasabb, négymillió forint feletti sávban is folyamatos a bővülés, itt 2013-ban 430 ezren voltak – hatmillió forintnál többet viszont már csak 187 ezren kerestek. Létszámbővülés a két felső kategória mellett a legalsóban volt, vagyis az évi félmillió forintot sem keresők körében. A félmillió forint alatti jövedelem ideiglenes, alkalmi vagy közmunkát jelenthet, illetve idetartoznak azok, akiknek munkaviszonya csak az év vége felé keletkezett vagy az év elején ért véget. Itt sajnos elég dinamikus volt a bővülés, ráadásul ez évek óta folyamatos: 2008 óta 568 ezer főről 742 ezerre nőtt a létszám – volt egy kiugrás 2011-ben, de annak adózástechnikai oka volt. Az látszik, hogy 2008-at követően az eggyel feljebb lévő, vagyis már fél- és egymillió forint közti sávról szakadtak le ide több tízezren, s ez a folyamat egyel
