Ha gyalog járunk, azzal egészségünknek és környezetünknek is jó szolgálatot teszünk. A gyaloglás különösen célszerű közlekedési mód az idősek és a gyermekek esetében. Tény ugyanakkor, hogy balesetek esetén a gyalogosokat sokkal nagyobb veszélyek fenyegetik, mint a közutakon közlekedő többi embert.
Magától értetődőnek tűnhet, de gyalogosként tényleg csak akkor tanácsos az úttesten közlekedni, ha az adott szakaszon nincsen járda vagy leállósáv.
Ilyen esetekben haladjunk az úttest szélén, egyes sorban, a forgalommal szemben.
Az Európai Unióban bekövetkező közlekedési balesetek halálos áldozatainak mintegy 21%-a a gyalogosok közül kerül ki. Legnagyobb hányadukat a 65 éves és 65 éven felüli korosztály alkotja. Az elgázolt 19 éven aluli gyalogosok közül a fiúk és férfiak körében kétszer annyi a halálos áldozat, mint a korosztályba tartozó lányok és nők esetében.
Minden kerékpárt fel kell szerelni bizonyos alapvető biztonsági alkatrészekkel - fékkel, csengővel és fényvisszaverővel. Egyes EU-tagállamok további szabályokat is életbe léptettek a kerékpárok kivilágításával, a bukósisakokkal, a gyermekülésekkel és a közutakon kerékpárral közlekedőkre vonatkozó alsó korhatárral kapcsolatban.
Az autók és nehézjárművek megfelelő kialakítása révén csökkenteni lehet annak kockázatát, hogy a velük való ütközés esetén a kerékpárosok és gyalogosok személyi sérülést szenvedjenek. Így például minden évben 2000 gyalogos és kerékpáros életét menthetné meg az autók elülső részének ütközésbiztos kialakítása, illetve a teherautók holttértükrökkel történő felszerelése.
Mind többen és többen közlekednek a közutakon motoros kétkerekű járművel, azaz motorkerékpárral vagy mopeddel. Ezek a járművek megoldást kínálnak a forgalom növekedéséből, a parkolási lehetőségek szűküléséből és a gépkocsik magas üzemeltetési költségeiből eredő problémákra, különösen a városi közlekedés során.
A motoros kétkerekű járművek vezetői között nagy teljesítményű motorral közlekedő hobbimotorosokat éppúgy találunk, mint olyan fiatalokat és felnőtteket, akik mopeddel járnak az órájukra, illetve munkahelyükre. 2001 és 2007 között 34%-kal nőtt a motorkerékpárok száma az európai közúti közlekedésben.
A gépkocsikhoz képest a motorkerékpárok és mopedek kevésbé stabilak, és kisebb mértékű védelmet biztosítanak a vezető számára. Ezen túlmenően nehezebben lehet őket észrevenni az utakon, mint az autókat. A motoros kétkerekű járművek vezetői aránytalanul sokszor szenvednek súlyos és halálos kimenetelű balesetet. E balesetek többsége városokban következik be, és emberi mulasztásnak tudható be.
2008-ban például hozzávetőleg 6800 motoros lelte halálát a közutakon. Ez azt jelenti, hogy a motorkerékpár- és mopedvezetők az EU útjain közlekedő járművezetőknek mindössze 2%-át, ám a halálos közúti balesetek áldozatainak mintegy 17%-át teszik ki. A motoros kétkerekű járművel halálos balesetet szenvedő személyek egyharmada a 25 éven aluli fiatalok közül kerül ki, de a középkorú motorosok körében is nagyobb arányban fordulnak elő balesetek, mint a velük egykorú többi gépjárművezető esetében.
A baleseti halálozási ráta a 15-24 éves járművezetők körében kétszer olyan magas, mint a gyakorlott vezetők esetében.
A veszély pedig nemcsak őket fenyegeti - az olyan baleset, amelyben egy fiatal vezető életét veszti, általában mások halálát is magával vonja: átlagosan 1,3 további emberéletet olt ki.
A fiatal járművezetők által okozott balesetek oka gyakran az, hogy a vezetőtúl gyorsan hajt, vagy elveszti az uralmat a jármű felett. A fiatalokat érő balesetek sokszor éjszaka következnek be.