2016.
Betegszabadság 2016 - és a táppénz
A betegszabadság továbbra is a táppénzt megelőző 15 munkanapig tartó idő. 2016-ban is a munkáltató fizet a betegszabadság alatt. A távolléti díj 70%-a a betegszabadság idejére járó bér, vagyis nem táppénzt kapunk.
Sokan nem is tudják, mi a jelentősége annak a fogalomnak, hogy betegszabadság. Lehet, hogy éppen a jogszabály szerinti betegszabadságukat töltik, mégis azt gondolják, hogy „táppénzen vannak”. A betegszabadság szabályai tulajdonképpen a munkáltató szemszögéből kapnak jelentőséget.
A Betegszabadság szabályit a Munkatörvénykönyve szabályozza. A betegszabadság az az idő, ami alatt – nyilvánvalóan - megbetegedés miatt nem megyünk munkába, csak ilyenkor a távollétünk idejére járó bérünket a munkáltató fizeti, nem pedig a társadalombiztosítás. A betegszabadság ideje 15 munkanap(nem naptári nap!),ha tehát pár hétre lebetegednénk, akkor a betegség első 15 munkanapjában betegszabadságon vagyunk, amint pedig ez letelt, akkor táppénzre megyünk. Ez a két dolog folyamatos, nem jelenti azt, hogy meg kell szakítani, csak mert másként nevezzük. A 15 munkanap addig adható ki, és annyi részletben, míg el nem fogy egy naptári éven belül.
A betegszabadságba nem számít bele a munkaszüneti nap, így erre az időre kifizetett távolléti díj nem a betegszabadság miatt jár, hanem mert a jogszabály szerint keresőképtelenség esetére 70%-os távolléti díjat kell kapnia. Ha nem keresőképtelen valaki a munkaszüneti napon, akkor száz százalékos a távolléti díj.A havidíjas munkavállalóknál ez a dolog nincs így megbonyolítva, náluk nincs jelentősége a munkaszüneti napnak.
Nem jár betegszabadság a munkavállalónak, ha üzemi baleset miatt nem tud dolgozni, vagy foglalkozásából eredően betegedett le, illetve aki veszélyeztetett terhes. Ilyenkorugyanis baleseti ellátást kell kapnia.
A betegszabadság csak a fennálló munkaviszonyalatt jár, így ha az megszűnik, akkor már nem beszélhetünk betegszabadságról és mostmár másról sem, hiszen a passzív táppénzt két éve eltörölték. A jogszabály egyértelműen fogalmaz: biztosítási jogviszonynak kell fennállnia.
A betegszabadságot úgy adja ki a munkáltató, hogy a munkavállaló elmegy orvoshoz, aki megállapítja a megbetegedést, igazolást ad számára, amit a dolgozó odaad a munkáltatójának, és így az általános munkarendben dolgozóknál munkanapokon adja ki a betegszabadságot, ugyanúgy, mint a rendes szabadságot.
A munkavállalónak a betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 százaléka jár, ami bérpótlékokra is érvényes, ha kap ilyet a munkavállaló, így annak a 70 százaléka is ugyanúgy jár. A távolléti díjról külön cikk szól.
Egyszóval, a betegszabadság elnevezésnek elsősorban a munkáltató szemszögéből van fontossága, a munkavállalót annyiban érinti, hogy a betegszabadság alatt 70%-os a bér, míg a táppénz alatt 60%, ha megvan a két éves munkaviszony. Ha pedig ennél kevesebb van, akkor csak 50%. Akkor is 50%, ha be kell feküdnie gyógyintézetbe, vagy a gyermeke betegsége miatt megy el táppénzre.
Táppénz: szigorúbb szabályok 2015-re
2015.02.11.
Előfordul, hogy a munkavállalók a rendes szabadság helyett táppénzen töltött idővel próbálnak elsősorban anyagi előnyt kovácsolni maguknak. Magyarán: orvosi papírokkal betegséget szimulálnak, miközben fusiznak, vagy épp csak lábat lógatnak. De az is előfordulhat, hogy egy cégvezető így próbálja meg megúszni a járulékfizetést saját vállalkozásában. Csakhogy a táppénz jogszerűségét nemcsak a munkáltató, hanem az állam is ellenőrizheti, a táppénzcsalókat akár két év börtönre is ítélheti.
A táppénz 2015-ben sem azonos a betegszabadsággal, mégis sokan veszik egy kalap alá a kettőt. A legalapvetőbb különbség az, hogy a táppénzt az állami egészségbiztosítási pénztár utalja, míg ezzel szemben – akiknek jár – a betegszabadságot a munkáltató finanszírozza .Az új Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a betegszabadság a betegség első 15 napjára jár, a táppénz pedig a további időszakra, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át.
A betegszabadság csak hétköznapokra és fizetett ünnepekre jár, szombat/ vasárnapra nem vehető ki. A táppénz minden naptári napra jár, ez évi változás viszont, hogy kivétel a betegszabadságot követő pihenőnap és a heti pihenőnap, amelyekre nem jár a táppénz.
A betegszabadságot a munkáltató orvosi igazolás alapján adja ki, de vannak esetek, amikor a dolgozót a keresőképtelenség első napjától számítva nem betegszabadság, hanem táppénz illeti meg. Ilyen eset, ha a keresőképtelenség oka üzemi baleset (itt megtalálja, mik a legfontosabb teendők, ha ilyesmi történik), vagy foglalkozásból adódó megbetegedés, ha a munkavállaló gyermeke betegsége miatt keresőképtelen vagy terhesség miatt válik keresőképtelenné, illetve, ha esetleg valamilyen közegészségügyi ok miatt tiltják el a munkavégzéstől.
Mennyi jár?
A táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani a táppénz összegét. Az alapszámításhoz az időszakra kifizetett és bevallott egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell osztani a naptári napokkal. Táppénz számításához a munkabér pótlékokkal együtt számított összegét kell figyelembe venni. Több mint 180 napos biztosítási jogviszony esetén a táppénz maximuma a figyelembe vehető jövedelem 60 százaléka. Ha a táppénz előtt nincs 180 nap biztosított jogviszony, akkor a mindenkori minimálbér jelenti az alapot. A táppénznek viszont nemcsak minimuma, hanem felső határa is van, vagyis a minimálbér kétszeresének egyharmadánál nem több. Ha tehát nő a minimálbér, akkor nő a táppénz is.
FELMONDÁSI TILALOM: A 3 ALAPSZABÁLY
A munkavállaló és a munkáltató bármikor megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt, kivéve, ha a felek külön megállapodnak ennek ellenkezőjében. Mondjuk abban, hogy a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig felmondással nem szüntethető meg. Mit kell tudni még a felmondási védelemről? Mikor, kire vonatkozik, és kire nem? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Változások a csalások ellen
Fontos tudni, hogy megszűnt a táppénzen lévők felmondási védelme: akik betegség miatt keresőképtelenek, elbocsáthatók, és munkaadóként a táppénz alatt is közölhetjük velük ezt a tényt. A felmondási időt viszont akkor kezdik meg, amikor gyógyulttá nyilvánították őket, és a munkába visszatérnének. Így az új szabályok szerint már nincs értelme annak, hogy valaki az elbocsátás elől „táppénzre meneküljön”.
Táppénzre menekülni leginkább akkor szoktak a munkavállalók, ha már kevés van a nyugdíjig, főállásuk mellett fusiznak, vagy cégvezetőként a járulékfizetést szeretnék megúszni. A táppénzcsaláshoz szükség van egy olyan orvosra is, aki a keresőképtelen állapot fennállása nélkül igazolja a munkavállaló táppénzre való jogosultságát. Ez addig működik, illetve működhet a gyakorlatban, amíg a munkaadó magánnyomozót fogad fel, vagy állami segítséget kér a táppénzcsaló lebuktatására.
Kevesen tudják, de bevett állami eszköz is létezik: lehet kifejezetten kérni az OEP-nél az alkalmazott keresőképtelenségének felülvizsgálatát. Ilyenkor 15 800 forint befizetéséért cserébe az egészségbiztosítás által kijelölt ellenőrző főorvos ellenőrzi a beteg orvosi papírjait, addigi kezelését, állapotát – méghozzá akár a kezelőorvosának jelenlétében, a „tartózkodási helyén”, vagyis az otthonában is. Ha úgy találja, hogy szimuláns, akkor a vonatkozó kormányrendelet szerint javasolhatja a táppénz folyósításának megszüntetését.
A táppénzcsalás előfordulásának gyakoriságát és jelentőségét mutatja, hogy 2012 óta bekerült a Büntető Törvénykönyvbe is: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Felmondási tilalom: a 3 alapszabály
2015.02.11.
A munkavállaló és a munkáltató bármikor megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt, kivéve, ha a felek külön megállapodnak ennek ellenkezőjében. Mondjuk abban, hogy a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig felmondással nem szüntethető meg. Mit kell tudni még a felmondási védelemről? Mikor, kire és kire nem vonatkozik? Íme a legfontosabb tudnivalók.
1. A táppénz nem véd
A táppénz alatti felmondási védelem megszűnt. A munkáltató a táppénz, keresőképtelenség ideje alatt is közölhet felmondást a munkavállalójával, ennek jogi akadálya nincs. A felmondást a munkáltató ez idő alatt is is postázhatja beteg munkavállalójának, csak a felmondási idő kezdődik később, a táppénz lejártát követő napon. Amennyiben a munkavállaló próbaidő alatt kerül táppénzre, a munkáltató azonnali hatállyal, indoklási kötelezettség nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. Azaz a próbaidő alatti táppénz nem tolja ki a felmondás határidejét, a munkaviszony a felmondás napján a keresőképtelenségtől függetlenül megszűnik. A próbaidő alatti felmondás különleges szabályait itt találja.
2. A gyermekvállalás számít
Felmondási tilalom alatt áll ugyanakkor a munkavállaló a várandósság, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt, de az emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos felmondási tilalom köre szűkült. Az emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos felmondási tilalom csak a nőt illeti meg, a kezelés időtartama alatt, de legfeljebb annak megkezdésétől számított hat hónapon keresztül. Fontos szabály ugyanakkor, hogy a várandósság és az emberi reprodukciós eljárás miatti felmondási tilalomra a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
3. A kismamát is védik
A gyerek hároméves koráig az anyukát csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha otthon is marad a gyermekével, tehát kizárólag a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A munkaviszony csak a munkavállaló lényeges kötelezettségszegése esetén szüntethető meg vagy ha a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor, ha nincs másik, a munkavállaló számára megfelelő munkakör. A kismamának kedvező szabály az is, ha arra kéri a munkáltatót, hogy őt a rendes munkaidő felének megfelelő részmunkaidőbe vegyék vissza, a gyermek hároméves koráig a munkáltató a jogszabály szerint köteles ezt megtenni.
Egyes csoportok esetében tilalmat nem határoz meg a törvény, de tartalmazza a felmondási korlát jogintézményét. A felmondási korlát lényege az, hogy bizonyos speciális csoportokba tartozó munkavállalók esetében a felmondásnak az általános követelményeken túl további, szigorúbb feltételeknek is meg kell felelnie. Itt olvashat erről bővebben.
Új táppénz-szabály a korábbinál szorosabb ellenörzéssel!
2013.06.17.
júniustól érvényes új táppénz-szabályozás a korábbinál szorosabb kontrollt és a költségek visszaszorítását célozza, míg az egészség- és életbiztosítások idei kedvező adóváltozásai a munkaadók és a választható juttatások irányából terelik a dolgozókat az öngondoskodás felé. Bartók János, a MetLife vezérigazgatójának tapasztalata szerint, bár a magyarok többsége már nem bízik a szociális háló védelmében, a kritikus betegségek nagy költségigényű kezelésére, és a betegség miatt hosszabb időre kieső rendszeres jövedelem pótlására aggasztóan kevesen készülnek fel.
Európa lakosságának elöregedése, az egészségtelen életmód, és az egészségre ártalmas környezeti hatások már a következő másfél évtizedben egy sor krónikus betegség tömeges elterjedését vetítik előre, így az orvosi ellátás költségei az egészségügyi források túlnyomó részét elemésztik. A Világbank előrejelzése szerint Európában mind a gyógyításra, mind az orvosi technológia fejlesztésére fordítandó költségek a következő években emelkednek majd – a 2000-es átlagról, a GDP 8 százalékáról ez 2030-ra 14 százalékára nő –, miközbe n a rendelkezésre álló pénzügyi források szűkülnek. A nemzetközi szakértők többsége egyetért abban, hogy az egyre nagyobb technológia-igényű, egyben költségesebb gyógyítással az adókból és járulékokból fenntartott rendszerek már nem lesznek képesek lépést tartani, miközben az emberek igénye az egyre fejlettebb egészségügyi ellátásra folyamatosan növekszik.
„Világosan látszik, hogy működőképes és fenntartható egészségügyi rendszereket ott lehet kialakítani, ahol a működést és a finanszírozást minél előbb a lehető leghatékonyabbá teszik” – vonta le a tanulságot Bartók János, a MetLife Biztosító vezérigazgatója. – „Az európai országokban a sürgősségi ellátás zavartalansága érdekében csökkentették a költségvetést, jellemzően a népegészségügy és a betegségeket megelőző programok terén. Az elmúlt hónapokban nálunk is történtek hatékonyságnövelő törekvések, például az adórendszer részeként, ille tve a táppénz új, szigorúbb, június 1-től érvényes szabályozásának keretében.”
Ez viszont az egyén szempontjából azt jelenti, hogy ha kritikus betegség vagy rokkantság következtében egy-két évre munkaképtelenné válik, a táppénz kieső jövedelmének töredékét tudja csak pótolni, így hitelét, számláit, mindennapi kiadásait nem fogja tudni fedezni. Ezekre a helyzetekre csak privát megoldásokkal lehet felkészülni: egy jelentős megtakarítás, amelynek kamatjövedelméből hosszabb távon is élhet, vagy egy biztosítás, amely kritikus betegség vagy rokkantság esetén egy nagyobb összeget, vagy hosszabb időn keresztül egy átlagos jövedelemnek megfelelő havi járadékot képes biztosítani.
Makroszinten, a kritikus népbetegségek minőségi kezelése, ráadásul, a jövőben nemcsak Magyarországon, de a kontinens minden országában szinte megoldhatatlan kihívás elé állítja az országokat. A fő halálokok listáját Európában a szívbetegségek, a daganatos megbetegedések, illetve egyes krónikus betegségek, és közvetve a diabétesz vezetik. Ezen betegségek kezelése még az orvostechnikai fejlesztések költségeit figyelmen kívül hagyva is a nagy költségigényű ellátások közé tartozik, miközben a „kórkép” Közép-Európában, illetve Magyarországon súlyosabb az európai átlagnál.
„Két tényezőről, ami ezt a látszólag reménytelen helyzetet mind az egyén, mind a gazdaság szempontjából enyhítheti, a legtöbben hajlamosak megfeledkezni. Az egyik az, hogy a három kiemelt betegségcsoportból az összes halálozás 36 százalékáért felelős szívbetegségek és a cukorbetegség életmódváltással számos esetben megelőzhetők, a halálozások 28 százalékáért okolható rák kockázati tényezői enyhíthetők. Másrészt, az ellátás színvonala és az életminőség, különösen súlyos betegségek esetén, döntő hatással lehet a betegek felépülésének esélyeire &eacut e;s mindennapi életére” – világít rá Bartók János. – „Ehhez azonban az egyén is kell; az állami egészségügy kereteibe a világon sehol nem fér bele egyszerre a prevenció, az alapellátás, az extra költségekkel járó, mindenre kiterjedő kezelés, a betegek életminőségének folyamatos javítása és a korábbi életszínvonalat fenntartó táppénz-folyósítás.”
A szabályozás mai iránya az egészségügyben a kiadások mérséklése; ez első lépésként a korábbinál átfogóbb és egységesebb nyilvántartásokat, valamint szorosabb kontrollt igényel, amit a jövőben is fenn kell tudni tartani. Pozitív fejlemény viszont a biztosítások adózásának 2013-as változása, mely komoly ösztönzőt jelent a munkaadóknak, hogy dolgozóik közül a kötelező biztosítások mellett választható juttatásként is egyre többen juthassanak további kockázati, illetve akár teljes életbiztosítási megoldásokhoz.
„A MetLife saját, korábbi felmérése szerint a magyarok többsége nem bízik abban, hogy a szociális háló a jövőben kellő védelmet nyújt majd – a megkérdezettek mindössze 34 százaléka bízik az egészségügyi rendszerben, 31 százaléka pedig a szociális rendszerben –, ezért egyre többen nyitottak az öngondoskodásra” – emelte ki a MetLife vezérigazgatója. – „És bár saját bevallás alapján egyelőre kevesen tesznek konkrét lépéseket jövőjük biztosítására, de az alapvető igény már megvan, így ez a helyzet rövid időn belül is megváltozhat, ha erre munkaadójuk – melyben a megkérdezettek 76 százalék acute;ka megbízik – kínál nekik testreszabott lehetőséget.”
Beteg vagyok! Mit kapok?
Betegszabadság
126. § (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. (3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. (4) A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezést kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. (5) A betegszabadság tekintetében a 121. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
2011 06 16. hendrix
Sokszor nem tudjuk mi jár és mi nem, de mi van ha megbetegszünk? Összefoglalom mit várhatunk betegség esetén.
Hát lássuk....
Az alap
A biztosítotti jogviszonyt a járulékfizetés határozza meg. Annak alapján, hogy ki - milyen jogviszonyból fizet járulékot, részesülhet ezekből a közjavakból. A munkaszerű tevékenységekből fizetett járulék alapján biztosított lesz a munkavállaló, a többi, jövedelemszerző tevékenységből vont járulék pedig csupán az egészségbiztosítás ellátásaihoz való hozzáférést biztosítja.
Az előbbiek közé tartoznak az alkalmazottként dolgozók, leginkább a munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban álló személyek. De ennek a körnek a tagjai az egyéni és társas vállalkozók, ha társadalombiztosítási szempontból nem kiegészítő tevékenységet folytatók. Végül, biztosítottak a bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként, személyesen munkát végző személyek, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér harminc százalékát, vagyis 2011. január 1-jétől a 78.000 forintos minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi 23.400 forintos jövedelem esetén áll fenn.
Csak baleseti biztosításban és ehhez kapcsolódóan egészségügyi ellátásban részesülnek a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkát végzők és alkalmi munkavállalók.
A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha például nem történik munkavégzés. Ilyen eset a fizetés nélküli szabadság ideje, kivéve, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
Nem lehet igénybe venni társadalombiztosítási ellátást akkor, ha igazolatlan a munkától való távollét. A harmadik eset pedig az, amikor a munkavállaló mentesítve van a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettsége alól.
Nem kaphat a közös kasszából ellátást a büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére a munkavállaló és a kötelező kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idejére sem.
Egészségügyi ellátást is csak az kaphat, aki valamilyen jogcímen biztosítva van. Ezenkívül egy lehetőség áll még nyitva azok előtt, akik semmilyen jogosultságot nem tudtak szerezni. Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizethetnek, amely tételes összegű, havonta 2011-ben 5100 forint (napi összege 170 forint). Annak, aki ezt a típusát választja az egészségügyi szolgáltatási jog szerzésének, egy fontos következményt kell figyelembe vennie. Ha megszűnik a befizetése, ő nem lesz jogosult az egyéb jogcímek megszűnésekor fennálló, 45 napos, passzív igénybevételi időszakra. Azzal a nappal, amikor lejár ez a befizetés, nem kaphat térítésmentes orvosi ellátást.
Ellátások betegség előtt
Minden, egészségügyi szolgáltatásra jogosult polgár igénybe vehet megelőző szolgáltatásokat a biztosítása terhére. Például a hazai halálozási arányszámokat magasan vezető szív- és érrendszeri betegségek kockázatait csökkentő céllal a 21-40 éves korosztálynál a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérés alapján csoportokra osztják a népességet. A kis kardiovaszkuláris kockázatúnak megállapított személyeknél az alapstátus meghatározását követő időponttól ötévente, a közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatúnak megállapított személyeknél pedig kétévente mérik az úgynevezett abdominális obesitas-t, vagyis azt az állapotot, amikor a haskörfogat nőknél minimum 80 centiméter, férfiaknál legalább 94 centiméter. Ebben az esetben a metabolikus szindróma más alkotóelemei (triglicerid-szint, HDL-koleszterin-szint, vérnyomásérték, éhgyomri vércukorszint) fennállásának a vizsgálata is szükséges része a megelőző szűrésnek. Ezeken a vizsgálatokon a részvétel önkéntes, de ezt akár az orvos is kezdeményezheti. A gyógyító személyzetnek megtagadnia azonban - érvényes egészségbiztosítási jogviszony mellett-, a vizsgálat teljeskörű lefolytatatását nem lehetséges.
A különböző, meghatározott életkorú, nemű lakosságcsoportok úgynevezett népegészségügyi célú vizsgálatainak célja a megelőzés. Ilyen célzott szűrővizsgálatok keretében jogosultak például a 25 és 65 év közötti nők az egyszeri, negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrésre, illetve a 45-65 év közötti nők a mammográfiai vizsgálatra.
Ha bekövetkezik a baj, akkor a törvények értelmében, minden betegnek joga van - a jogszabályokban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ennek része az is, hogy mindenkinek joga van fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez, ezek támogatása azonban ellátásonként eltérő.
A diagnózis felállítása, illetve a kezelés során, amennyiben a beteg a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, jogosult egy további orvosi szakvéleményre és javaslatra.
Ellátások a betegség idejére
A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem úgynevezett betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. Sok a változás, megszorítás az eddigi szabályozáshoz képest ezen a területen is. Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár, de ez az összeg adó- és járulékköteles is.
A betegszabadság letelte után táppénzt folyósít az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a betegség alatt, illetve a betegség bekövetkezte előtt 1-3 nappal biztosított munkavállalóknak. Nem jár táppénz azoknak a munkavállalóknak, akiknek a biztosítása szünetel, illetve munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteségük. Ez jellemzően a fizetés nélküli szabadságon lévőket érinti. Bár a táppénzt naptári nap alapján számítják, de nem jár a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon keresőképtelenség már nem áll fenn.
A táppénz összegét több tényező befolyásolja. Elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 százaléka, illetve 50 százaléka.
A legfontosabb tényező, ami az összeget befolyásolja az úgynevezett "irányadó időszakban" termelt biztosítási jogviszony alapú jövedelem. Irányadó időszak a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a táppénzre való jogosultságot megelőző napig tart, ha ezen időszak alatt a biztosítási idő folyamatos. Ha ez megszakad, úgy a megszakadás előtti jövedelem a táppénz alapjaként nem vehető figyelembe. A konkrét összeg azonban függ attól is, hogy van-e a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári évben 180 napnyi jövedelme.
Ha ez megvan, akkor ez az összeg a táppénz összegének a vetítési alapja. Ha nincs 180 napnyi jövedelem, a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé - maximum a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig - számított 180 naptári napi jövedelemből kell a táppénz összegét kiszámítani. Abban az esetben pedig, ha még a táppénz kezdőnapját közvetlenül megelőzően sincs 180 napi jövedelem, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a táppénz alapja. Ez 2011-ben 78.000 forint.
A táppénz összegénél a vetítési alap mindig az előző naptári év rendszeres jövedelme. Nem része ennek a 13. havi illetmény, a prémium, illetve egyéb év végi részesedés, törzsgárda jutalom és egyéb jogcímen kifizetett, nem havi rendszeres jövedelem. Ezeket a nem rendszeres jövedelmeket a táppénz összegének megállapítása során kizárólag azzal az időtartammal arányosan lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel azt adták. Külön alapot kell ma már számolni a rendszeres és a nem rendszeres jövedelemből is.
2011-ben a táppénz összege is maximalizálva van. Ez normál táppénz esetén 10.040 forint, passzív táppénz esetén 3.900 forint napi határösszeg. Ezt az összeget legfeljebb egy évig, illetve passzív táppénz esetén 30 napig kaphatja a munkavállaló.
Táppénz a méltányosság jogán
Vannak olyan élethelyzetek, amikor nem sikerül megfelelni minden, egészségbiztosítási pénzbeli ellátási követelménynek. Ebben az esetben méltányosságból igényelhető a táppénz. Ilyenkor az OEP egyéni elbírálás után engedélyezi és bonyolítja a szabályoktól akár eltérő ellátás folyósítását. A méltányossági ellátás megállapításához mindig más körülményeket is vizsgál a hatóság, amely lehet a rászorultság mértéke, a jövedelmi helyzet, az egy lakásban élők száma. A méltányosságon alapuló táppénz iránti kérelem 15 napon belül nyújtható be a foglalkoztató szerinti regionális egészségbiztosítási szervhez.
Tipikus élethelyzet, amikor túl rövid a biztosításban előzetesen eltöltött időszak. Ebben az esetben, orvosi javaslatra adják meg a táppénz lehetőségét a regionális biztosító munkatársai. A folyósítás időtartama maximum egy év lehet ebben az esetben. Másik, gyakran előforduló helyzet, amikor a passzív táppénz lejártakor a beteg egészségi állapota még nem áll helyre. Ebben az esetben is mindig egyéni elbírálás után, a regionális egészségbiztosító felelősei döntenek a táppénz mértékéről, idejéről, ami maximum újabb 30 napos időszak lehet. Fontos tényező ugyanakkor, hogy ehhez a kifizetéshez már az OEP ellenőrző főorvosának a javaslata is szükséges.
Mindegyik táppénzes ellátásra egyöntetű szabályként alkalmazható, hogy ha a beteg nem működik együtt az őt gyógyító orvossal, súlyos retorzió éri, megszüntetik táppénze folyósítását. Ha az utasításokat a beteg nem tartja be, és ezáltal gyógyulását tudatosan, szándékosan késlelteti, vagy az elbíráló orvos által elrendelt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni, akkor a táppénz folyósítását meg kell szüntetni.
Az Egészségbiztosítási Pénztár megszünteti az ellátást akkor is, ha a beteg az ellenőrző orvos vizsgálatához nem járul hozzá. Az ellenőrző orvos - a kezelő orvos jelenlétében - a keresőképességet a táppénzre jogosult személy tartózkodási helyén is ellenőrizheti, vagyis a keresőképtelen állományban lévő személyt az ellenőrző orvos akár otthonában is megvizsgálhatja.
Baleseti táppénz
2016.02.01.
A baleseti táppénz az üzemi balesetként elismert balesettel, foglalkozási megbetegedéssel összefüggő keresőképtelenség idejére nyújtott – egészségbiztosítás keretében igénybe vehető – pénzbeli ellátás.
Ki jogosult baleseti táppénzre?
Fontos! Baleseti táppénz csak akkor állapítható meg, ha a bejelentett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv [kifizetőhely, vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi illetve megyei kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal)] határozattal megállapította.
Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt, vagy a biztosítása megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné.Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon egymással.
Mennyi a baleseti táppénz összege?
A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
A baleseti táppénz összege a következőképpen alakul:
1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt, akkor a baleseti táppénz alapját, a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.
3., A baleseti táppénz összege azonos lesz az 1., és 2., pontban meghatározott baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával.
Úti baleset esetén ennek az összegnek 90%-ával.
4. Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó:
Ebben az esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016‐ban 28.500 Ft) 150 %‐ának alapulvételével kell megállapítani, amely 2016‐ban 42 750,‐ Ft alapulvételét jelenti.Kiegészítő tevékenységet folytatónak azt az egyéni, illetve társas-vállalkozót kell tekinteni, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
5. Ha Ön saját jogú nyugdíja mellett munkát végző biztosított:
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelmük után természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnek, ha pedig szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ezen felül még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetniük kell. A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizető, nyugdíja folyósítását szüneteltető foglalkoztatott személy baleseti táppénzének megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni.
Hová kell benyújtani a kérelmet? Mit kell csatolni a kérelemhez?
Főszabály szerint a baleseti táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Amennyiben a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a foglalkoztató köteles 5 napon belül a kérelmet továbbítani a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
A balesetet szenvedett biztosítottnak a foglalkoztatóhoz be kell nyújtania akeresőképtelenségről szóló orvosi igazolást.
Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országnak a magyarországi biztosítással rendelkező állampolgára által a korábban a Magyarország területén kívül elszenvedett üzemi balesetére tekintettel kérelmezett baleseti táppénz esetén a kormányhivatalhoz kell a kérelmet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, valamint az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékok magyar nyelvű fordítását is.
Ha Ön egyéni vállalkozó a baleseti táppénz iránti kérelmét írásban, a székhelye szerint illetékeskormányhivatalnál nyújthatja be. Kérjük, adja meg székhelye, irányítószámát az illetékes kormányhivatal elérhetőségeinek megmutatásához:
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) baleseti táppénz kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell.
Hogyan és meddig folyósítják a baleseti táppénzt?
A baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, a kérelmezőnekbetegszabadság nem állapítható meg. A foglalkozási betegség alapján igényelt baleseti táppénz esetén a baleset napjának a foglalkozási betegség orvos által megállapított napját kell tekinteni.
A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított hány nap folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár, azonban a baleseti táppénz folyósítása az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján, maximum egy évvel meghosszabbítható.
A baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül a baleseti táppénzt folyósító szerv a keresőképtelenséget elbíráló orvost értesíti a beteg baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.
2. Baleseti táppénz előzmény
A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a biztosított a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül részesült‐e már baleseti táppénzben. Ha a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült baleseti táppénzben, akkor az egy éven belüli baleseti táppénzfolyósítás időtartamát az újabb jogosultsági időtartamba be kell számítani. Azaz a korábban folyósított baleseti táppénz időtartamával csökken az újabb baleseti táppénz folyósítására nyitva álló egy éves időtartam.
A baleseti táppénz előzményének vizsgálata során a nem baleseti táppénz folyósításának időtartamát, mint táppénzelőzményt nem kell figyelembe venni.
3. Ugyanazon balesetből eredő ismételt baleseti táppénz igény
Ha a sérült az első baleseti táppénz igénybevételét követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában ahol a baleset érte, ismét keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismételten jogosult lesz, azzal, hogy ilyen esetben a baleseti táppénz összege a korábban megállapított összegnél kevesebb nem lehet.
Mennyi idő alatt bírálják el a baleseti táppénz igényt?
Amennyiben a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő 8 nap, egyéb esetben 21 nap.
Mennyi ideig kérhetem a baleseti táppénzt?
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja.
Mit kell tennem, ha az adataimban változás következik be?
Amennyiben Ön baleseti táppénzben részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni a kormányhivatalnak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenteni a folyósító szervnek, ha a baleseti táppénz folyósításának ideje alatt a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki a kormányhivatal.
Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel?
Amennyiben nem ért egyet a kérelme elbírálásával, akkor a baleseti táppénze ügyében hozott döntés ellen lehetősége van fellebbezni.
A jogorvoslati lehetőségekről bővebben a pénzbeli ellátásokra vonatkozó közös szabályoknálolvashat.