Munkavédelmi képviselőink

Palkó László

Deli László

Tukacs Imre

Keresd őket bizalommal

Állásfoglalás

2017.02.11.

A munkavédelmi képviselők munkajogi védettségének szabályait a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 76.§ - tartalmazza, mely szerint:
Mvt.76. § (1) A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
Az (1) bek. tehát teljesen egyértelműen fogalmaz: a képviselőt (bizottságot ) hátrány nem érheti! Egyik képviselőt sem!!! Megjegyzzük, hogy ez Uniós előírás (lásd az Állásfoglalás  végén lévő idézetet).
Az Mvt. 76.§ (3) bekezdése kizárólag az egyetértés intézményét teszi egyértelművé. Ebből adódik, hogy – ellentétben a szakszervezeti tisztségviselőkkel - a képviselőknél nincs „létszámkorlát” a védettséget illetően. Nem is lehet, hiszen nincs különbség egyik képviselő között sem a végzett munka felelősségét illetően, így értelmetlen lenne „kiválasztani” azokat aki, vagy akik védettségben részesülnének. Nem véletlen, hogy az új MT is kizárólag a szakszervezeti tisztségviselőkről beszél a munkajogi védettséget illetően és nem említi a munkavédelmi képviselőket. (Mt. 273.§)
Az Mvt. 76.§ (3)  szerint „A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.”
 Tehát ez a bekezdés kizárólag az egyetértési joggyakorlás rendező elvét tartalmazza!
Ennek alapján tehát a munkavédelmi képviselők esetében nincs semmilyen megkülönböztetés a képviselők munkajogi védettségét illetően, hiszen az ellentétes lenne a Munkavédelmi törvény 76% (1) bekezdésében foglaltakkal.
„A TANÁCS 1989. június 12-i 89/391/EGK IRÁNYELVE
a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről
11. cikk
Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele
(4) A (2) bekezdésben említett munkavállalókat és a (2) és (3) bekezdésben említett képviselőket nem érheti hátrány a (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységük miatt.
(5) A munkáltatóknak a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének különleges feladatát ellátó képviselőket fizetésük fenntartásával megfelelő ideig fel kell menteniük a munkavégzés alól, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk a szükséges eszközöket ahhoz, hogy e képviselők gyakorolhassák az ebből az irányelvből fakadó jogaikat és feladataikat.
(6) A munkavállalók, illetve képviselőik a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat szerint a munkahelyi biztonság- és egészségvédelemért felelős hatóságokhoz folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy a munkáltató által megtett intézkedések és alkalmazott eszközök nem megfelelőek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításához.
A munkavállalók képviselőinek lehetőséget kell adni arra, hogy az illetékes hatóságok által végzett munkahelyi ellenőrzés során közöljék észrevételeiket.”

Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy jelenleg nincs olyan hatályban lévő törvényi (jogszabályi) előírás, mely szerint a munkavédelmi képviselő választást együtt kötelező megtartani az ÜT választásokkal. Természetesen lehet, de nem kötelező.

MSZOSZ Munkavédelmi Bizottsága

Munkahelyi baleset: mikor mi jár?

2017. 01.09.

Nem szeretünk rá gondolni, mégis tény, hogy a balesetek néha elkerülhetetlenek – nincs ez másképp a munkahelyen sem. De mi is számít pontosan munkahelyi balesetnek, és mi nem?

   Munkahelyi balesetnek számít, ha a munkavállalót munkavégzés során vagy azzal összefüggésben baleset éri, függetlenül attól, hogy hol, mikor és mi történt. Éppen ezért munkahelyi balesetnek számít az is, ha a dolgozót a munkájával kapcsolatos utazás közben éri valamilyen baleset. Nem munkahelyi baleset viszont a lakásunk és a munkahely közötti útvonalon bekövetkező baleset, ez alól az egyetlen kivétel, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történik.

   Ugyancsak munkahelyi balesetnek számít, ha valaki anyagmozgatás, tisztálkodás, illetve a szervezett üzemi étkeztetés során sérül meg. Nem üzemi baleset viszont az, ha a baleset kizárólag a sérült ittassága vagy munkahelyi rendbontás következtében történik. Szintén nem üzemi baleset az, ha valaki a munkahelyen engedély nélkül végzett munka során sérül meg.

   A munkahelyi baleset lehet súlyos, kevésbé súlyos és halálos kimenetelű, a törvény pedig kimondja, hogy valamennyi, a munkahelyi balesettel összefüggésben okozott kárért a munkáltató felel. Vagyis függetlenül attól, hogy a munkáltató vétkes-e a baleset bekövetkezésében vagy sem, mindenképp kártérítési felelősséggel tartozik. Azt azonban, hogy a károsodás a munka miatt vagy azzal kapcsolatban történt, a munkavállalónak kell bizonyítania.

   A munkáltatónak munkahelyi baleset esetén meg kell térítenie a baleset miatt elmaradt jövedelmet, a baleset során kialakult dologi kárt, a kórházi vagy otthoni ápolás költségeit, és halálos baleset esetén a temetés költségeit.

   A munkáltató nem felelős a balesetért abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy a kár a dolgozó magatartása vagy elháríthatatlan ok miatt történt, és nem kell megtérítenie a kárnak azon részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

   Miután munkahelyi baleset történt, be kell jelenteni azt, munkabaleseti jegyzőkönyvet kell írni, a körülményeket ki kell vizsgálni, és nyilván kell tartani. Miután a sérülést ellátták, a munkavállaló betegállományba kerül, és ez idő alatt baleseti táppénz jár neki. Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. A baleseti táppénz legfeljebb egy éven keresztül jár, mely maximum egy évvel meghosszabbítható.

   Baleseti járadékra pedig az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. Baleseti rokkantsági nyugdíj pedig akkor jár, ha a rokkantsága 67 százaléknál nagyobb.

 

Oktató videók

 

Tanácsok hőség idejére

• A kánikulai meleg kedvezőtlenül hat mindenkire, de elsősorban a fizikai munkát végzők szervezetére, mind a szabadban, mind a zárt térben dolgozóknál.
• Az idősek körében a tartósan magas hőmérséklet szív-, érrendszeri panaszokat, okozhat. Ezek jelentkezésekor javasoljuk, hogy haladéktalanul keressék fel kezelőorvosukat. Szívgyógyszereket szedő betegek kérjék ki ezzel kapcsolatban kezelőorvosuk tanácsát.
• Az idősek kánikula idején tartózkodjanak hűvös helyen, kerüljék a szervezetüket terhelő fizikai munkát. Zuhanyozzanak naponta többször langyos vízzel.
• A kánikula idején mindenkinek ügyelnie kell a fokozott folyadékbevitelre, szükség szerint a szokásos mennyiség többszörösére is szükség lehet. Fontos a só pótlása is!
• Kerüljük a tűző napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, mivel ilyenkor fokozódik a napszúrás veszélye. A káros UV-B sugárzás ellen védjük bőrünket napvédő krémmel és megfelelő, világos színű, természetes alapanyagú ruházattal, széles karimájú vagy ellenzős sapkát, kalapot viseljünk a szemünk védelmére.
• Lehetőleg éjjel szellőztessen!

 

Az LMP fokozottabb munkavédelmi ellenőrzéseket sürget 

2012.07.09.

A hőségben végzett munka fokozott megterhelést ró a dolgozók szervezetére, a munkavédelmi előírások nem megfelelő betartása pedig komoly kockázatot jelent az egészségükre. A munkavédelmi igazgatóság felhívásai és a vonatkozó jogszabályok megfelelő útmutatást adnak a munkáltatóknak, de az elmúlt évek tapasztalatai szerint a foglalkoztatók nagy arányban sértik meg az előírásokat. Az LMP szerint fokozott munkaügyi ellenőrzésekre van szükség. Költségvetési módosító indítványban már tettünk javaslatot az ellenőrzésre fordított kiadások növelésére.
 
   Az országos tisztifőorvos július 4-ről 9-ére módosította a június 30-a óta tartó III. fokú hőségriadó érvényességét. Ezeken a napokon a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 27 fokot. A munkáltatókra ez idő alatt szigorú előírások vonatkoznak. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen meghaladja az átlag 24 °C-ot, akkor a folyadékveszteség pótlására 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani. Azon zárttéri munkahelyeken, ahol nem biztosítanak hűtött klímát, óránként 5-10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni. Szabadtéri munka esetén pedig biztosítani kell, hogy a kritikus napszakban, 11-15 óra között, árnyékosabb helyen folyjon a munka. A munkaszervezés során rendszeres pihenőidőt kell biztosítani.
 
   A tűző napon, kemény fizikai munkát végzők védelme fokozottan szükséges. Különösen érvényes ez azon közmunkásokra, akik útkarbantartást, ároktisztítást, vagy mezőgazdasági munkákat végeznek. Tapasztalataink szerint itt elég eltérő gyakorlat figyelhető meg: van, ahol rövidebb munkaidőt és az előírásoknak megfelelő ivóvizet biztosítanak, de van, ahol akadozik az előírt hőmérsékletű és a higiénés feltételeknek megfelelő ivóvíz biztosítása. Az egészséget súlyosan károsító UV-sugárzással szembeni védelemhez nem biztosított a védőkrém.
 
   Az LMP ezért kéri a munkaügyi felügyelőségeket, hogy gondoskodjanak a munkáltatók széleskörű és gyors tájékoztatásáról, valamint fokozottabb munkavédelmi ellenőrzésekről. A foglalkoztatók pedig kövessék a hatóságok felhívásait, és fordítsanak figyelmet a dolgozóik életkori sajátosságaira, egészségügyi állapotára is. 

 

Álltalános munkavédelmi ismeretek

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelményeket foglalja magában. Általános szabályait az 1993. évi XCIII. törvény szabályozza, hatálya csak a szervezett munkavégzést végzőkre vonatkozik.

A munkavédelemre vonatkozó szabályok rendszerében a legalsó szinten a munkáltató belső szabályozása áll, gyakorlatilag azonban ez tekinthető a legfontosabb regulának. A munkáltatói előírás egyébként kötelező erejű, megszegése tehát ugyanúgy szankcióval jár, mint a jogszabályok be nem tartása.

Főszabály, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége, és ennek módját a munkáltatónak kell meghatároznia. A munkáltató a felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg a munkavégzés rá vonatkozó szabályait.

 

A munkavállaló mindezek mellett köteles rendeltetésének megfelelően használni és tisztítani az egyéni védőeszközt, aminek a használata nem csak joga, de kötelessége is a dolgozónak. Tehát a munkavállaló semmilyen módon nem mondhat le a védőeszköz használatáról.

A munkavállalók választhatnak munkavédelmi képviselőt maguk közül. Ennek egyetlen feltétele, hogy az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma meghaladja a 10, illetve a nem fizikai jellegű tevékenységnél a 20 főt. A képviselő-választás csak lehetőség, de nem kötelező.

Ezzel szorosan összefügg a munkaügyi ellenőrzés intézménye, ami kiterjed a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére, valamint a munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályok megtartására is. A munkaügyi ellenőrzést az illetékes felügyelő szóbeli vagy írásbeli bejelentés alapján folytatja le. A felügyelő kisebb mulasztás esetén figyelemfelhívással, egyébként határozattal zárja le az ügyet, s kötelezi a munkáltatót a hiányosságok megszüntetésére, de akár bírságot is kiszabhat súlyosabb estekben. A munkavédelem szakmai szervek felügyeletét igényli, amit az ÁNTSZ és az OMMF (Országos Munkaügyi- és Munkavédelmi Felügyelőség).

Munkáltatók kötelezettségei a munkavédelem keretében

A munkajogi felelősség keretében a munkáltató felelősséggel tartozik a munkavállalóval szemben a megfelelő munkakörnyezet kialakításáért, a kollektív és egyéni védelem biztosításáért, a szükséges információk átadásáért, valamint a dolgozók adatainak védelméért is.

Mindemellett a munkáltató köteles eltűrni az állami hatóságoknak a munkavédelmi szabályok betartását célzó ellenőrzését, elérhetővé tenni az ehhez szükséges információkat, egyebekben együttműködni az ellenőrzést végzővel, végső soron teljesítenie kell a vele szemben kirótt szankciókat.

A munkavégzésnek munkavédelmi szempontból vannak személyi feltételei, mely alapján a munkáltató kizárólag arra alkalmas személlyel végeztetheti el az adott munkát. Ez az alkalmasság kétirányú, azaz a munkavállalónak meg kell felelnie az orvosi munka-alkalmassági vizsgálaton, valamint megfelelő szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie az adott feladat ellátásához. A munkahely, a munkaeszköz és a munkagép, az anyag, a technológia, valamint a munkaszervezés pedig az alapvető tárgyi feltételeket jelentik.

A munkáltatónak munkavédelmi oktatásban kell részesítenie a munkavállalót a munkába állásakor, munkahelye vagy munkaköre megváltoztatásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésénél vagy a munkaeszköz átalakításakor, valamint új technológia bevezetésekor is. Az előírt ismeretek megszerzéséig a dolgozó foglalkoztatása tilos, így kizárt a munkabalesetért történő önkéntes önálló felelősségvállalás is.

Munkavállalók kötelezettségei a munkavédelem keretében

A munkavállaló kötelezettségei körébe tartozik, hogy a munkavállalónak kötelessége az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó előírások szerint végezni, továbbá a munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetve a munkaviszonyra vonatkozó előkészítő vagy befejező munkákat elvégezni.

A dolgozó megtagadhatja a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha pedig az utasítás végrehajtása mások életét, egészségét vagy testi épségét veszélyezteti, akkor a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás végrehajtását.

A munkavállalónak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban kell munkát végeznie. Ennek keretében a tőle elvárható módon meg kell győződnie a munkaeszköz biztonságos állapotáról, azt a rendeltetésének megfelelően, a munkáltató utasításai szerint kell használnia, és el kell végeznie a számára előírt karbantartási feladatokat.

Ezen túl az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használnia, és tőle elvárhatóan tisztán kell tartania, a munkaterületen meg kell tartania a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot, továbbá el kell sajátítania a munkája biztonságos elvégzéséhez nélkülözhetetlen ismereteket, részt kell vennie az előírt orvosi, illetve pályaalkalmassági vizsgálaton. A munkavállalónak az esetlegesen bekövetkező balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell.

 

---

 

 

Munkavédelem, szemvédelem

Az 1999/50 XI.3. EÜM. rendelet a szemészeti szűrővizsgálatról - kötelezővé teszi az időszakos látás ellenőrzést és az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelete alapján (a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei) azon munkavállalók részére, akik naponta legalább 4 órát töltenek monitor előtt, a munkáltatónak kötelező az éleslátást biztosító szemüveg térítése.
Egyre többször merül fel az igény a vállalkozások részéről, hogy a hatályos munka-egészségügyi törvényt figyelembe véve, végeztessék el a látásellenőrző szűrővizsgálatot a dolgozóknál.

Látásunk és a monitorok

A számítógépek monitorának és más hasonló készülékek kijelzőjének figyelése, a velük való munka nagy koncentrációt igényel. Általában 50 cm-ről vagy kevesebbről nézzük a képernyőt, és ez hosszú távon nagyon nagy erőfeszítést jelent a szem számára. Több különböző izmot mozgatunk meg, amikor szemünkkel közelre fókuszálunk. A szemen belül egy izom a lencse alakját változtatja úgy, hogy közelre tudjunk fókuszálni, a képernyőre. Más izmok (a két szemen összesen 12) a szemet fordítják jobbra-balra, föl-le, hogy egy pontra koncentráljanak, egyszerre mozogjanak, és hogy megfelelően koordináltak legyenek. Ezért fontos, hogy a monitorral végzett munkánkban legalább óránként 10 percet pihentessük a szemünket, friss levegőt szívjunk és ha száraznak érezzük a szemünket, akkor valamilyen szemcseppet, műkönny készítményt is használjunk, hogy ezzel is segítsük szemünk munkáját és megőrizzük egészségét.Ma már a monitor előtti munkavégzéshez szemüvegesek számára speciális lencséket (pl. Hoya Nulux Active) is gyártanak, amik különleges kialakításuknak köszönhetően segítik a szem természetes mozgását, megelőzve elfáradását.

Gyakori panaszok

A leggyakoribb panaszok, amiket a szem elfáradása miatt érezhetünk, a következők:  a fejfájás, a homályos távolra látás, a viszkető és égő szemek, szemfáradtság, vibrálás, kettős látás, valamint a lassú újrafókuszálás a papírról a képernyőre és fordítva, amivel eltévesztik, hogy a munkában hol is tartottak. Az is előfordul, hogy nem látják tisztán a távoli dolgokat, ha sokáig nézték a képernyőt. A panaszok egyértelműen a szem megerőltetését jelzik. A bútorzat, a testtartás és helyezkedés segíthet. A munka miatt kialakuló problémák gyakoriságát csökkenti, ha a megfelelő bútort választjuk, a legkényelmesebb testtartást választjuk és a másolnivalót a lehető legjobb helyre tesszük. Az állítható székek a legkényelmesebb háttartást és ülő magasságot nyújtják. A képernyő felső széle általában legyen úgy 10 fokkal lejjebb a dolgozó egyenes nézésének vonalától. A távolság a lehető legnagyobb legyen, minimum 50 cm. A papíron leírt anyag legyen olyan közel a képernyőhöz, amennyire csak lehet, mert így nem kell annyiszor újrafókuszálni fárasztó fejmozgást végezni. Ha lehet, a leírt anyag és a képernyő egyforma távolságra legyen a szemtől, így még kevesebbszer kell majd fókuszt váltani.

 

---

 

 

 

 

 

Oldal: Munkavédelem
EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. Vasas Szakszervezete - © 2008 - 2024 - ema-lionszakszervezete.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat