Táppénz 2017

 

Ki jogosult baleseti táppénzre? 

2017.02.19

 

Fontos! Baleseti táppénz csak akkor állapítható meg, ha a bejelentett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv [kifizetőhely, vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, vagy a fővárosi kormányhivatal XII. Kerületi Hivatala (továbbiakban: járási hivatal)]határozattal megállapította.

Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt, vagy a biztosítása megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné.Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést  igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon egymással.

Mennyi a baleseti táppénz összege?

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

A baleseti táppénz összege a következőképpen alakul:

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a baleseti táppénz alapját, a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.

3., A baleseti táppénz összege azonos lesz az 1., és 2., pontban meghatározott baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával.

Úti baleset esetén ennek az összegnek 90%-ával. 

4. Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó:

Ebben az esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2017‐ben 28.500 Ft) 150 %‐ának alapulvételével kell megállapítani, amely 2017‐ben 42 750,‐ Ft alapulvételét jelenti.Kiegészítő tevékenységet folytatónak azt az egyéni, illetve társas-vállalkozót kell  tekinteni, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

5. Ha Ön saját jogú nyugdíja mellett munkát végző biztosított: 

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelmük után természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnek, ha pedig szüneteltetik a nyugdíj folyósítását, ezen felül még pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetniük kell. A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizető, nyugdíja folyósítását szüneteltető foglalkoztatott személy baleseti táppénzének megállapítására az általános szabályokat kell alkalmazni. 

Hová kell benyújtani a kérelmet? Mit kell csatolni a kérelemhez?

Főszabály szerint a baleseti táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Amennyiben a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a foglalkoztató köteles 5 napon belül a kérelmet továbbítani a székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz.

A balesetet szenvedett biztosítottnak a foglalkoztatóhoz be kell nyújtania akeresőképtelenségről szóló orvosi igazolást. 

Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országnak a magyarországi biztosítással rendelkező állampolgára által a korábban a Magyarország területén kívül elszenvedett üzemi balesetére tekintettel kérelmezett baleseti táppénz esetén a járási hivatalhoz kell a kérelmet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, valamint az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékok magyar nyelvű fordítását is. 

Ha Ön egyéni vállalkozó a baleseti táppénz iránti kérelmét írásban, a székhelye szerint illetékes járási hivatalnál nyújthatja be. 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) baleseti táppénz kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell. 

Hogyan és meddig folyósítják a baleseti táppénzt?

A baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, a kérelmezőnekbetegszabadság nem állapítható meg. A foglalkozási megbetegedés alapján igényelt baleseti táppénz esetén a baleset napjának a foglalkozási megbetegedés orvos által megállapított napját kell tekinteni.

A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított hány nap folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár, azonban a baleseti táppénz folyósítása az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján, maximum egy évvel meghosszabbítható. 

A baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül a baleseti táppénzt folyósító szerv a keresőképtelenséget elbíráló orvost értesíti a beteg baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

2. Baleseti táppénz előzmény 

A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a biztosított a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül részesült‐e már baleseti táppénzben. Ha a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült baleseti táppénzben, akkor az egy éven belüli baleseti táppénzfolyósítás időtartamát az újabb jogosultsági időtartamba be kell számítani. Azaz a korábban folyósított baleseti táppénz időtartamával csökken az újabb baleseti táppénz folyósítására nyitva álló egy éves időtartam. 

A baleseti táppénz előzményének vizsgálata során a nem baleseti táppénz folyósításának időtartamát, mint táppénzelőzményt nem kell figyelembe venni. 

3. Ugyanazon balesetből eredő ismételt baleseti táppénz iránti igény

Ha a sérült az első baleseti táppénz igénybevételét követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában ahol a baleset érte, ismét keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismételten jogosult lesz, azzal, hogy ilyen esetben a baleseti táppénz összege a korábban megállapított összegnél kevesebb nem lehet.   

Mennyi idő alatt bírálják el a baleseti táppénz iránti igényt?

Amennyiben a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő 8 nap, egyéb esetben 21 nap. 

Mennyi ideig kérhetem a baleseti táppénzt?

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának - igazolt napja.

Mit kell tennem, ha az adataimban változás következik be?

Amennyiben Ön baleseti táppénzben részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenteni, ha a baleseti táppénz folyósításának ideje alatt a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat. 

 

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírság állapítható meg.

Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel?

 

Amennyiben nem ért egyet a kérelme elbírálásával, akkor a baleseti táppénze ügyében hozott döntés ellen lehetősége van fellebbezni.

Mi jár, ha beteg vagy?

2017.02.11

Az első 15 napra betegszabadságot vehetünk ki akkor, ha  betegség miatt kiesünk a munkából, ezt  a munkáltatónk fizet ki. A  távolléti díj 70 százaléka jár a  betegszabadság idejére, úgy, hogy adó‐ és járulékköteles ez az összeg. Abban az esetben már csak táppénzt igényelhetünk, ha egy évben 15 napnál hosszabb ideig vagyunk betegek.

Három alapfeltétele van a  táppénzre jogosultságnak:

• fennálló biztosítási jogviszony,
• a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség

Az igazolt keresőképtelenség időszakára jár a táppénz, legfeljebb egy éven át lehetünk táppénzen, ha fennáll a munkaviszonyunk és legalább egy év folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezünk.

Az érintettek az elmúlt években több százezer alakommal voltak táppénzen, az adatok szerint 2015-ben kifejezetten sokszor, ugyanis abban az évben a magyarok összesen 1 082 700 alkalommal vettek táppénzt igénybe, átlagosan 21-24 napig.

Mennyi táppénzre számíthatunk?

Több tényező is hatással van a táppénz összegére, de elsősorban  a jövedelmünk befolyásolja a mértékét, az a jövedelem, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetünk, a táppénz alapját ugyanis  a számítás során ennek a jövedelem naptári napi átlaga képezi.

Általában a biztosításban töltött időtől és a kórházi ápolástól függő a  pontos összeg, ami  a napi átlagkereset 60 – illetve 50 százaléka lehet.

2015-ben 3 257 forint volt a  táppénz, baleseti táppénz egy napra jutó bruttó összege, az adatok szerint a z igénybevevők 10 százaléka (ez az egy napra jutó táppénz alsó tizede) egy napra 1 313 forintnál kevesebb táppénzt kapott. Meghaladta a 6 045 forintot az egy napra jutó táppénz bruttó összege,  a  felső 10 százalékba tartozó eseteknél , közölte az Országos Egészség Pénztár (OEP) a Pénzcentrum megkeresésre.

Könnyen szembesülhetnek azzal, akik valamilyen okból táppénzre szorulnak, , hogy nem is kevesebb pénz jelenti a legnagyobb gondot talán, hanem inkább az, hogy erre még előfordulhat, hogy több tíz napot is várniuk kell.

Hogyan kapjuk meg a táppénzt?

A foglalkoztatónkhoz kell benyújtani  a  táppénz iránti kérelmet. Abban az esetben, ha  munkáltatónknál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a munkáltatónk  a dokumentumainkkal együtt és egy “foglalkoztatói igazolással”  5 napon belül a székhelye szerinti illetékes Fővárosi/Megyei Kormányhivatalhoz továbbítja a kérelmet.

A kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervez történő beérkezést követő napon kezdődik meg az ügyintézési határidő. Ha teljeskörűen rendelkezésre állnak a benyújtáskor az elbíráláshoz szükséges adatok, és teljes mértékben teljesíthető az igény, abban az esetben az ügyintézési határidő 8 nap,  viszont egyéb esetben 21 nap lehet.

 

Mikor jár a táppénz?

2014.04.22

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (továbbiakban Eb.törvény) 2014. január 1-jét követően bekövetkezett változások újdonságot jelentenek a több ellátásra jogosultaknak az ellátásválasztásban, valamint a pénzbeli ellátások naptári napi alapjának kiszámításában – olvasható az ado.hu oldalán.

   Az Eb. törvény 39.§-a rendelkezik az ellátások együttfolyósításáról, míg  2013. december 31. napjáig hatályos jogszabályok értelmében az ellátások közötti választást szabályozta.
 
   A 2014. január 01. napjától hatályos jogszabályok a többgyermekes családmodell vonzóbbá tétele, valamint a családok támogatása érdekében kedvező változásokat hoztak.
 
   Fő szabályként megmaradt, ha a biztosított ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg jogosult táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, választása szerint csak egyik ellátást veheti igénybe.

1. Példa:
2013. január 25. napján született gyermek után az édesanya gyermekgondozási díjban részesül.
A gyermek 2014. március 20. napjától betegségéből kifolyólag kórházi ápolásban részesül, az édesanya a gyermekkel bent tartozódik a kórházban.
A gyermek után – továbbra sem vehető igénybe egyszerre a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekápolási táppénz.
 
  A fent leírtak alól kivételt képez ha az ellátásra jogosult a gyermekgondozási segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósítás mellett keresőtevékenységet folytat.
 
   Gyermekgondozási díj folyósítása mellett 2013. december 31. napjáig keresőtevékenységet folytatni nem lehetett. A gyermekgondozási segély folyósítása mellett a gyermek egy éves korának betöltése után – korlátozottan -  heti 30 órában volt lehetőség munkavégzésre.
 
   2013. december 31-ét követően lehetőség van a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósítása mellett a korlátlan munkavégzésre.
 
   Az a szülő, aki a gyermekgondozási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát végez, jogosult gyermeke betegségéből kifolyólag gyermekápolási táppénzre, valamint saját betegsége esetén táppénzre, úgy, hogy a gyermek után járó ellátások folyósítását nem érinti.
 
2. példa
Első példánk a következőképpen alakulna, ha az édesanya a gyermek első életévének betöltését követően gyermekgondozási díj folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat.
2013. január 25. napján született gyermek után az édesanya gyermekgondozási díjban részesül, 2014. január 26. napjától munkahelyére visszament dolgozni.
A gyermeke 2014. március 20. napjától kórházi ápolásban részesül, az édesanya a gyermekkel bent tartozódik a kórházban, gyermekápolási táppénz ellátásra nyújtott be kérelmet.
A gyermek után az édesanya
Gyermekgondozási díjban,
Gyermekápolási táppénzbe részesül.
 
   2013. december 31. napját követően, ha újabb gyermek születik a szülőnek nem kell választani az ellátások között, egyidejűleg több ellátás is folyósítható a számára.
 
3. Példa:
2013. január 25. napján született gyermek után az édesanya gyermekgondozási díjban részesül, 2014. szeptember 02. napján újabb gyermeke született.
 
   A szülőnek nem kell választani az ellátások között, együtt kerül folyósításra a
2013. január 25. napján született gyermek után a gyermekgondozási díj
2014. szeptember 02. napján született gyermek után a terhességi-gyermekágyi segély.
 
   A közös háztartásban élő különböző korú gyermekek után ha a szülők jogosultak lennének gyermekgondozási ellátásokra (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás), valamint terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, választásuk szerint bármelyik szülő igénybe veheti az ellátásokat a gyermekek után.
 
   Kedvező változás jelenthet a szülők részére, hogy a közös háztartásban nevelt gyermekük betegségéből kifolyólag - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot még abban az esetben is ha ugyanazon gyermek jogán a másik szülő ellátásban részesül.
 
4. Példa:
2013. január 25. napján született gyermek után az édesanya gyermekgondozási díjban részesül, 2014. január 26. napjától munkahelyére visszament dolgozni.
A gyermeke 2014. március 20. napján megbetegszik. Az édesanya határidős munkájából kifolyólag gyermekápolási táppénzt nem tud igénybe venni, így a gyermek háziorvosa az édesapának állítja ki az orvosi igazolásokat.
A gyermek után az édesanya
Gyermekgondozási díjban,
Az édesapa a gyermek betegségéből kifolyólag
Gyermekápolási táppénzbe
részesül.
 
Táppénz (gyermekápolási táppénz)
 
   2013. július 06. napjától a gyermekápolási táppénz jogosultságban történt változás. A gyermek fekvőbeteg ellátásának ideje alatt egyre több szülő szeretne bent tartózkodni gyermekével a kórházban, így jogosan merült fel az igény, hogy erre az időre ne szabadságot, illetve jogellenesen saját jogán ne táppénzt vegyen igénybe.
 
   A gyermek kórházi tartózkodásának ideje alatt a kezeléseket az ápolók végzik, nem valósul meg az a fajta klasszikus gyermekápolás, mint amit a szülő végez otthonában a gyermek betegsége idején, azonban a szülő jelenléte, illetve az ápolásba történő közreműködése nagyban segíti a gyermek gyógyulását.
 
   A fent leírt probléma megoldását jelentheti, hogy az Eb.törvény a keresőképtelenség fogalmát kibővítette, keresőképtelen az a szülő aki:
a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
 
Nem változott, továbbra is keresőképtelen
az az anya aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
 
   Súlyosan beteg gyermek gyógyulásához nem minden esetben elég a jogszabály alapján biztosított gyermekápolási táppénzes napok száma, így az arra rászoruló szülők részére a előírtakon túl engedélyezhető - méltányosságból – több napi gyermekápolási táppénz, vagyis a fentieken túl keresőképtelen méltányossági táppénz tekintetében a szülő:
aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
 
Nem változott, keresőképtelen aki
betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
 
   Táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi. LXXX. törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett (2014. évben 3 %).
 
   Fontos kiemelni, hogy táppénz csak akkor folyósítható ha a biztosított részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság jár, és a betegszabadság idejét már kimerítette.
 
   A betegszabadság rendelkezéseit a 2012. évi I. törvény 126.§-a szabályozza.
 
   Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.
 
Jelentősen változott a táppénz naptári napi alapjának kiszámítása
 
   Az első fontos változás 2013. július 14. napját követő jogosultság esetén volt alkalmazható.
 
   A táppénz naptári napi alapját a változást követően az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyban (azaz az utolsó, vagyis a fennálló munkáltatónál) elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján  kell megállapítani.
 
   A táppénz naptári nap alapjának megállapításához szükséges megállapítani az irányadó időszakot mely a változás következtében a következő:
 
   Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző napig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.
 
5. Példa
A biztosított
2010. január 10. napjától 2013. augusztus 31. napjáig áll munkaviszonyban „A” munkáltatónál
2013. szeptember 03. napjától 2013. szeptember 20. napjáig megbízási szerződést kötött „B” munkáltatónál (biztosítása megállapítható)
2013. szeptember 25. napjától  ismét munkaviszonyt létesített „A” munkáltatónál
Keresőképtelen 2013. december 31 napjától a betegszabadságot már kimerítette.
 
A 2013. december 31 napjáig hatályos jogszabályok értelmében
Az irányadó időszak: 2013. szeptember 25. napjától 2013. december 30. napjáig
Táppénzre a 2013. szeptember 25. napjától 2013. december 30. napjáig elért jövedelme alapján jogosult.
 
   Kérdésként merült fel, hogy azonos munkáltatónak kit lehet tekinteni, erre adott választ az Eb.törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII.1) kormányrendelet 28.§. (5) bekezdése, melyet a 2014. január 01. napját követő jogosultságok esetén kell alkalmazni.
 
   Nem változik a biztosítási jogviszony kezdő napja, ha az ellátásra jogosult folyamatos biztosítási időn ( 30 napon) belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.
 
6. Példa
Az 5. példa esetén bemutatva a következőt jelenti a változás.
A biztosított
2010. január 10. napjától 2013. augusztus 31. napjáig áll munkaviszonyban „A” munkáltatónál
2013. szeptember 03. napjától 2013. szeptember 20. napjáig megbízási szerződést kötött „B” munkáltatónál (biztosítása megállapítható)
2013. szeptember 25. napjától  ismét munkaviszonyt létesített „A” munkáltatónál
Keresőképtelen 2013. december 31. napjától a betegszabadságot még nem vett igénybe.
A betegszabadság lejártát követően 2014. január 23. napjától jogosult táppénzre.
A 2014. december 31 napját követő jogosultság esetén
Az irányadó időszak: 2013. január 01. napjától 2014. január 22. napjáig
Táppénzre a 2013. január 01. napjától 2013. augusztus 31. napjáig és
2013. szeptember 25. napjától 2013. december 31 napjáig az „A” munkáltatónál  elért jövedelme alapján jogosult.

   Az irányadó időszak meghatározását követően a számítási időszak kerül megállapításra. Nem változott, továbbra is főszabály szerint a táppénz naptári napi átlagának kiszámítására kizárólag az utolsó foglalkoztatónál, a számítási időszakban elért legalább 180 naptári napi jövedelem alapján kerül sor, a 180 napba csak olyan naptári napok kerülhetnek be, amelyeken a biztosított rendszeres jövedelemmel rendelkezett.
 
Ennek megfelelően a számítási időszak:
vagy a táppénzre jogosultságot megelőző naptári év, ha a biztosítási idő folyamatos és a biztosított rendelkezik 180 naptár napi keresettel;
vagy a táppénzre jogosultságtól visszaszámolt 180 naptári napi kereset.
 
   A táppénz naptári napi alapjának megállapításánál csak azt a jövedelmet lehet figyelembe venni amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt, a következők szerint:
rendszeres jövedelemként az a jövedelem vehető figyelembe, amit a számítási időszakra fizettek ki, (függetlenül a kifizetés időpontjától);
nem rendszeres jövedelemként, azaz a prémiumot, a jutalmat, valamint az egyéb – a táppénzalapba beszámítható – nem rendszeres jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt a számítási időszakban fizették ki.
 
   A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzének alapját nem kell újból megállapítani, ha az újabb keresőképtelensége ugyanabban az évben kezdődött, és táppénze legalább 180 naptári napi kereset alapján került megállapításra.
 
   Nem minden esetben rendelkezik a biztosított a táppénzre való jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben, vagy a jogosultságot közvetlenül megelőzően 180 naptári napi jövedelemmel, például:
jogviszony váltás esetén,
jogosultságot megalapozó jogviszonyában nem folyamatos a biztosítási ideje (több  mint 30 napot meghaladó időtartamban szünetelt a biztosítása).
 
   Ezen estekben a táppénz naptári napi alapjának megállapítása két féle képen történhet, annak eldöntésére, hogy mely szabály alkalmazható bevezetésre került  - 2013. július 14. napját követő jogosultságok esetén -  új fogalomként a folyamatos biztosítási idő meghatározása.
 
   A táppénz naptári napi összegének és lejáratának megállapításhoz használt folyamatos biztosításban töltött idő fogalmától eltérően, a biztosításban töltött idő akkor folyamatos  ha a a Tbj. 5. §-ában ( pld: munkaviszony, egyéni vállalkozói jogviszony, társas vállalkozói jogviszony) meghatározott időket figyelembe véve, abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs.
 
   Ha a biztosított a táppénzre való jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben, valamint a jogosultságot közvetlenül megelőzően sem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel,
de a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya (a fent leírtak alapján), táppénzének naptári napi alapját a tényleges jövedelme alapján kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet lehet figyelembe venni;
a jogosultság első napját közvetlenül megelőzően nem rendelkezik legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonnyal (fentebb leírtak alapján), táppénzének naptári napi alapját a minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a ténylegesen megszerzett jövedelme a minimálbért nem éri el. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet lehet figyelembe venni.
 
  Ha a biztosított jogviszonyt váltott és nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a naptári napi alap megállapításánál fontos tényező a  tényleges jövedelem. 2013. december 31. napját követő jogosultság esetén ez esetben csak a rendszeres jövedelem vehető figyelembe, a biztosított részére kifizetett nem rendszeres jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.
 
7. Példa
A biztosított
2010. január 10. napjától 2013. augusztus 31. napjáig áll munkaviszonyban „A” munkáltatónál
2013. szeptember 25. napjától  munkaviszonyt létesített „B” munkáltatónál
Havi rendszeres jövedelmén túl, 2014. január 10. napján a 2013. IV. negyedévre jutalom került kifizetésre.
Keresőképtelen 2013. december 31. napjától,  betegszabadságot még nem vett igénybe.
A betegszabadság lejártát követően 2014. január 23. napjától jogosult táppénzre.
A 2014. december 31 napját követő jogosultság esetén
  Az irányadó időszak: 2013. szeptember 25. napjától 2014. január 22. napjáig
  Táppénzre 2013. szeptember 25. napjától 2014. január 22. napjáig elért rendszeres jövedelme alapján jogosult.
Nem rendszeres jövedelmet nem lehet figyelembe venni, mivel nem rendelkezik 180 rendszeres jövedelemmel.
 
   Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik jogviszonyt nem váltottak, de az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek. Ezekben az esetekben a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, kivétel abban az esetben, ha a ténylegesen megállapított jövedelme alapján (tényleges jövedelem hiányában a szerződésben meghatározott jövedelmet kell figyelembe venni) a táppénz naptári napi alapjának összege magasabb lenne.
 
8. Példa
A biztosított 2008. január 10. napjától munkaviszonyban áll, gyermeke született 2011. március 25. napján. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően gyermekgondozási díjban, majd gyermekgondozási segélyben részesült. Gyermeke betegségéből kifolyólag 2014. április 05. napjától gyermekápolási táppénzt kérelmezett.
Gyermekápolási táppénzének alapja az előző ellátás alapja azaz a gyermekgondozási díj naptári napi alapja, ha a ténylegesen megszerzett jövedelem alapján számított naptári napi átlagkereset kevesebb.
 
   A táppénz naptári napi alapjának meghatározásánál lényeges az osztószám meghatározása.
 
   A rendszeres jövedelem osztószáma a számítási időszakban biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell:
a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság
időtartama naptári napjainak számával.
 
   Változást jelen 2013. december 31. napján bekövetkezett jogosultság esetén, hogy a biztosításban töltött napok számát csökkenteni kell abban az esetben, ha az egyéni és társas vállalkozó a jogosultságot közvetlenül megelőző naptári évben azért nem rendelkezik legalább 180 napi jövedelemmel, mert minimum járulékfizetésre nem volt kötelezett, (rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hallgatói jogviszony mellett végzi tevékenységét) a jövedelmet nem realizáló időtartam naptári napjainak számával.
 
   Néhány fontos tényező melyre figyelni kell az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál az osztószám megállapításán kívül.
 
   Ha az egyéni vagy társas vállalkozó nem rendelkezik ténylegesen megszerzett jövedelemmel, szerződés szerinti jövedelemnek a minimálbér 150 százalékát kell tekinteni.
 
   Főállású kisadózó táppénzének alapja havi 81 300 forint, ha a főállású kisadózó emelt összegű 75 000 forint adót fizet ellátásának alapja 136 250 forint.
 
   A táppénz mértékében változás nem történt, két évi folyamatos biztosítási idő megléte esetén 60 százalék, ennél rövidebb biztosítási idő, fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás esetén, valamint ha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartama alatt, a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben 50 százalék, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét (2014. évben 6766,67 forint).
 
   Nem változott, a foglalkoztató továbbra is a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége esetén folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén megfizeti, így járul hozzá a táppénzkiadásokhoz.
 
   Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja és az általa kifizetett táppénz terhére elszámolja.
 
   Ha a kifizetőhely más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénzt értesíti a kifizetéssel egyidejűleg az egészségbiztosítási szakigazgatási szervet a táppénz-hozzájárulás megállapítása céljából.
 
Az értesítésben fel kell tüntetni:
az ellátásban részesülő személy nevét, taj számát
foglalkoztató nevét, adószámát
táppénz összegét
folyósítás időpontját.
 
   Társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató esetén  táppénz kifizetést kővetően a táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes (munkáltató székhelye szerint) fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve állapítja meg.
 
   A foglalkoztató köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkáltatói táppénz-hozzájárulás számlájára átutalni.

 

Oldal: Gyermek ápolási táppénz
EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. Vasas Szakszervezete - © 2008 - 2024 - ema-lionszakszervezete.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat